Svédország másodszor a hokitrónon

Finnország első olimpiai bajnoki címére készülhetett (mellesleg első torinói aranyukra is), míg a Svédország Lillehammerben már volt aranyérmes – az akkori csapatból hárman: a Kanada ellen az aranyérmet jelentő büntetőt értékesítő Peter Forsberg, Kenny Jönsson és Jörgen Jönsson maradtak mostanra. A finnek veretlenül vívták meg eddig minden meccsüket, míg a háromkoronások kétszer kaptak ki: a szlovákoknak konkrétan lefeküdtek a jobb negyeddöntőbeli párosítás kedvéért, míg az oroszok azzal az ihletett játékkal verték meg őket, amelyhez hasonló aztán az egész olimpián nem láttunk többet senkitől.

A találkozót a svédek kezdték valamivel aktívabban, és Daniel Sedin révén hamar tesztelték is a torna legjobb kapusát, a döntő előtt több mint 96 százalékos hatékonysággal védő Antero Niittymäkit. Niclas Havelid kiállítása után viszont az emberelőnyben kiváló Finnország került emberelőnybe, de még csak tisztességes helyzetet sem alakítottak ki. Szerencséjükre azonban a svédek is elpénecolták saját lehetőségüket Antti Laaksonen kisbüntetése után.

A finnek meglepően sok hibát vétettek korongkezelésben is, átadásban is, az agresszíven védekező kék mezes hokisok pedig ezt kihasználva azonnal el is halászták előlük a pakkot, míg a svédek nem találták a rést a hátravontabban védekező finnországi csatárok között, így hiába volt folyamatos a játék, ritkán veszélyeztettek a csapatok.

A második finn előnyt viszont már gólra váltották Koivuék: a harmadvirágzását élő Teemu Selänne megharcolt a korongért a palánknál, visszapasszolt, és Kimmo Timonen kékvonalas bombája Henrik Lundqvist lábai között lelassulva vánszorgott a kapuba – hogy Saku Koivu biztosan beleért-e közben, azt talán csak ő maga tudja, mindenesetre először a csapatkapitánynak adták a gólt, majd elvették tőle. A harmad végén aztán még egy kihasználatlan finn előny okozott izgalmakat.

A második húsz perc is az elsőhöz hasonlóan, inkább mezőnyharccal kezdődött, bár Modin, Sundin és Forsberg okozott egy kis izgalmat Niittymäki ketrece előtt. Tony Lydman kiállítása után azonban Henrik Zetterberg és a korong megtréfálta a finn portást: a detroiti csatár éles szögből, a kapus korijáról pattintott a hálóba, bár egy védő kétségkívül takarta a kilátást a Philadelphia hálóőre előtt, és talán még a koronghoz is hozzáért.

Csakhamar újabb előnyhöz jutottak a svédek, aztán Nummelin kiállítása után még egyhez, és lőttek is rendesen, de Niitymäki ekkor tartotta a lelket csapatában.

Egyenlő létszám mellett is jobbak voltak a háromkoronások, majd Saku Koivu felesleges kardozását és kisbüntetését a svéd keretbe Mattias Öhlund sérülése után pótlólag behívott, sérülés miatt az olimpia előtt hónapokat kihagyó Niklas Kronwall használta ki. A detroiti védő átverekedte magát egy emberen, majd már vesztett helyzetből, középről húzta kapura a pakkot, és mivel Niittymäki nem látott semmit az esetből miután Tomas Holmström beparkolt a ketrec elé, a korong be is csorgott a hálóba. ---- L ---- &