„A szépségről nehéz véleményt mondani... A szépség – talány.”

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij mondhatni fején találta a szöget, fenti idézete a Bájosok és Sármosok Ligája-sorozatunk mottója is lehetne, lehetett volna.

A május 13-án indult szavazás során 16 férfi és női olimpiai indulónkat ismerhették meg másik oldaláról az olvasók. A Bájosok és Sármosok Ligájában nincsenek győztesek és vesztesek, a cél csupán annyi volt, hogy megmutassuk, bár a mindennapokban, az edzések és versenyek mókuskerekében úgy fest, mintha elnyűhetetlen gépek lennének sportolóink, valójában nagyon is emberek. Mint minden szépségversenyen, természetesen nálunk is szubjektivitás szüli a végeredményt, ráadásul nem holmi, függetlennek mondott ítészekből álló, szigorúan szakmai alapokon nyugvó zsűri dönti el, hogy ki a legcsinosabb és ki a legvonzóbb, hanem a szurkolók, akik kevesebb mint három hét múlva ugyanúgy fognak drukkolni annak a versenyzőnek aki már az első fordulóban elvérzett, mint annak, aki mondjuk végül győzedelmeskedik a sorozatban.

A nyolc hetes szavazásdömping során hamar kiderült: a férfi kézilabda-válogatott tagjai óriási népszerűségnek örvendenek. Az emberek rajongását persze nem csak sármjuknak köszönhetik a kézisek, eredményeikkel is sokat tettek azért, hogy kivvíják a szurkolók szeretét. A tizenhatos mezőnyben Császár Gábor, Ilyés Ferenc és Mikler Roland személyében hárman is képviselték a Londonban majd igazi halálcsoportban küzdő válogatottat és mindhárman, mondhatni, simán jutottak a legjobb négy közé. Az elődöntőben Ilyés és Mikler párharcából végül az átlövő került be a fináléba, ahol veszprémi klubtársával, Császárral küzdhet meg a legsármosabb sportoló címéért.
„Csapaton belül persze mennek a zrikák, főleg, hogy Gabival ketten döntőzünk, szóval képben vagyok az aktuális állásról, de inkább a szüleim követik figyelemmel a szavazást” – mondta a szlovéniai edzőtáborból épp hazafelé tartó Ilyés.

Ilyés Ferenc (kézilabdázó)

Császár Gábor (kézilabdázó)