– A meccs után azt nyilatkozta, hogy megnyerte a mérkőzést. Egyet aludva rá is így gondolja?
– Igen. Nemcsak azért, mert Fritz is így látta, hanem én is.
– Edzője szerint ez első hat menetet megnyerte. Ez reális?
– Már az összecsapás után is azt mondtam, nagyon szoros menetek voltak, ide is, oda is lehetett adni őket. Sdunek úgy látta, enyém volt a meccs első fele, a pontozók nem.
– Sdunek azt is mondta, most pihenjen, aztán menjen egy kategóriával feljebb. Erről mi a véleménye?
– A pihenéssel egyetértek, a súlycsoportváltással nem.
– Pedig első hallásra nem tűnik rossz ötletnek.
– Nekem első hallásra se tűnik jónak. Nem vagyok félnehézsúlyú!
– Miért ne próbálná meg?
– Azért, mert a stílusom nagyközépsúlyba való, a testi adottságaim alapján nekem sok a félnehéz.
– Édesapja azt mondta közvetlenül a mérkőzés után, hogy nincs értelme a folytatásnak. Van értelme?
– Először is megvárom, amíg apu nekem mondja el a véleményét, figyelembe véve, hogy ő nemcsak apa, hanem szakmabeli is. Aztán a döntést én hozom meg.
– Hogy nagyobb legyen az érzelmi ráhatás, felesége sem rajong a folytatásért. Nehezebb így meghozni a döntést?
– Ismerem Tücsi álláspontját is. Majd döntök.
– Meddig van szerződése az Universummal?
– Még három és fél évig.
– Van benne olyan pont, hogy ha befejezi, anyagi követeléssel léphetnek fel a németek?
– Nincsen semmiféle záradék.
– Belegondolt, hogy ha folytatja, valószínűleg töltelékember lesz?
– Nem, egyelőre nem is akarok semmibe belegondolni, már csak jövőre van jelenésem Hamburgban.
– Meglepődött az eredmény hallatán? – Amikor a második bíró három ponttal odaadta a mérkőzést Balzsaynak, akkor egy kicsit igen. Aztán megnyugodtam, amikor a harmadiknál én nyertem néggyel. Bevallom, szerintem ez a különbség kicsit túlzó, de összességében a kettő egyes győzelem abszolút jogos.
– Meglepte magyar kihívóját? – Ismerjük egymást annyira, hogy ez szinte lehetetlen legyen. Naponta láttuk egymást, így nehéz kitalálni valami ördöngöset. Gyenyisz Inkin ellen láttam élőben Balzsayt, tanultam belőle, ráadásul Gyenyisz nagyon sokat segített nekem a felkészülés során. Az ő taktikáját követtem, meg azt, amivel Robert Stieglitz Budapesten megverte Károlyt. Többet tudtam megvalósítani az elképzeléseimből, mint Inkin januárban.
– Mit rontott el Balzsay? – Szerintem semmit. Csak nem hagytam kibontakozni. Neki fejben volt nehéz ez a mérkőzés. Pesten is azt mondták, túl nagy volt rajta a nyomás, állítom, most is ez volt a legnagyobb gondja. A televízió is rátett egy lapáttal, és azt a tudatot is el kellett viselnie, hogy vereség után muszáj gyorsan talpra állnia. |