Kovács Attila az IBO bajnoka

Szakadt az eső Szolnokon, a Tisza hullámai újra a rakpartot nyaldosták, mindez azonban nem zavarta Kovács „Vipera” Attila megannyi oroszlányi rajongóját. Dugig tömve volt a Tiszaligeti Sportcsarnok a Felix-Promotion reménybeli frontemberének első világbajnoki címmérkőzésén. Amíg azonban elérkezett a program a „fajsúlyosabb” mérkőzésekig, Zimmermann Péter, Popovics Tamás és Rubin Olivér könnyedén kipontozta aktuális ellenfelét.

Amikor Nagy ellenfele, a Kongói Demokratikus Köztársaságból érkezett Mukadi Manda belibbent a szorítóba, egy pillanatra torkán akadt a hang a szurkolóseregnek: a magyar nagyközépsúlyú bokszolónál egy fejjel magasabb afrikai látványától gyengébb idegzetű embernek inába szállt a bátorsága. „Hóhér” azonban nem véletlenül érdemelte ki ragadványnevét: sarokba szorította ellenfelét, aki következetesen fogásban keresett menedéket. A harmadik menetben Dőry Miklós mérkőzésvezető meg is intette a fekete kontinensről érkező fiatalembert. Manda a negyedik menet befejeztével diadalmasan magasba emelte öklét, ez a gesztus nyilvánvalóan annak szólt: talán őt is meglepte, hogy még mindig talpon van… Zúgott a „Végezd ki!” kórus – mindhiába. Nagynak sohasem volt erénye a pontosság így aztán végigment a meccs, de nem férhetett kétség a magyar pontozásos győzelméhez.

Csábi Bettina mérkőzésére a publikum hangulata már az eget verdeste, merthogy a szorítóban látottak nem igazán hozhatták lázba a nézőket. A „Bokszhercegnő” egyhangú pontozással győzött, ami senkit sem lepett meg.

Csábiék és a fő műsorszám – „Vipera” meccse – között Petrovics János és Zabó Gyula váltósúlyú mérkőzése jelentette az átvezetést, Petrovics győzelmével.
Kovács Attila talán még sohasem találkozott ennyire kellemetlen stílusú bokszolóval profi pályafutása során, mint amilyen Steve Conway. A hartlepooli britet roppant nehéz eltalálni, és az első három menetben alig tettek kárt egymásban a küzdő felek. Igaz, Kovács bal szemöldöke a második menetben felrepedt összefejelés következtében, s a szünetekben a „cutman” folyton vasalta a sérülést. A hatodik menetet egál körüli állásból kezdték a felek, ezt Kovács nyerte, Conway mindig a magyar felrepedt szemöldökére fejelt. A hetedik Kovács-fesztivált hozott, gyengébb ellenfél már régen lement volna Vipera bombáitól. A nyolcadikban már őrjöngött a publikum, a kilencedikben Jorge Alonso amerikai mérkőzésvezető fejelésért megintette a britet. A tizedikben fáradni kezdett a magyar, aki még sohasem bokszolt végig tizenkét menetet, ám a tizenegyedikre feltámadt, és bár az utolsó három percben Conway megpróbálta a lehetetlent, Kovács már nem engedte ki a kezéből a győzelmet – elvette ellenfelétől az IBO világbajnoki övét.