Szakadt az eső Szolnokon, a Tisza hullámai újra a rakpartot nyaldosták, mindez azonban nem zavarta Kovács „Vipera” Attila megannyi oroszlányi rajongóját. Dugig tömve volt a Tiszaligeti Sportcsarnok a Felix-Promotion reménybeli frontemberének első világbajnoki címmérkőzésén. Amíg azonban elérkezett a program a „fajsúlyosabb” mérkőzésekig, Zimmermann Péter, Popovics Tamás és Rubin Olivér könnyedén kipontozta aktuális ellenfelét.

Amikor Nagy ellenfele, a Kongói Demokratikus Köztársaságból érkezett Mukadi Manda belibbent a szorítóba, egy pillanatra torkán akadt a hang a szurkolóseregnek: a magyar nagyközépsúlyú bokszolónál egy fejjel magasabb afrikai látványától gyengébb idegzetű embernek inába szállt a bátorsága. „Hóhér” azonban nem véletlenül érdemelte ki ragadványnevét: sarokba szorította ellenfelét, aki következetesen fogásban keresett menedéket. A harmadik menetben Dőry Miklós mérkőzésvezető meg is intette a fekete kontinensről érkező fiatalembert. Manda a negyedik menet befejeztével diadalmasan magasba emelte öklét, ez a gesztus nyilvánvalóan annak szólt: talán őt is meglepte, hogy még mindig talpon van… Zúgott a „Végezd ki!” kórus – mindhiába. Nagynak sohasem volt erénye a pontosság így aztán végigment a meccs, de nem férhetett kétség a magyar pontozásos győzelméhez.

Csábi Bettina mérkőzésére a publikum hangulata már az eget verdeste, merthogy a szorítóban látottak nem igazán hozhatták lázba a nézőket. A „Bokszhercegnő” egyhangú pontozással győzött, ami senkit sem lepett meg.

Csábiék és a fő műsorszám – „Vipera” meccse – között Petrovics János és Zabó Gyula váltósúlyú mérkőzése jelentette az átvezetést, Petrovics győzelmével.
Kovács Attila talán még sohasem találkozott ennyire kellemetlen stílusú bokszolóval profi pályafutása során, mint amilyen Steve Conway. A hartlepooli britet roppant nehéz eltalálni, és az első három menetben alig tettek kárt egymásban a küzdő felek. Igaz, Kovács bal szemöldöke a második menetben felrepedt összefejelés következtében, s a szünetekben a „cutman” folyton vasalta a sérülést. A hatodik menetet egál körüli állásból kezdték a felek, ezt Kovács nyerte, Conway mindig a magyar felrepedt szemöldökére fejelt. A hetedik Kovács-fesztivált hozott, gyengébb ellenfél már régen lement volna Vipera bombáitól. A nyolcadikban már őrjöngött a publikum, a kilencedikben Jorge Alonso amerikai mérkőzésvezető fejelésért megintette a britet. A tizedikben fáradni kezdett a magyar, aki még sohasem bokszolt végig tizenkét menetet, ám a tizenegyedikre feltámadt, és bár az utolsó három percben Conway megpróbálta a lehetetlent, Kovács már nem engedte ki a kezéből a győzelmet – elvette ellenfelétől az IBO világbajnoki övét.

Szorítószemle

Piros sarok	(súlycsoport/menetszám)	Kék sarok
Zimmermann Péter (7–0)	nagyváltósúly	Meleg Virgil (5–30–1)
magyar	p. gy. 4 m-ben	romániai
Popovics Tamás (21–3–1)	félnehézsúly	Carlos Enrique Ramos (8–7–2)
magyar	p. gy. 6 m-ben	uruguayi
Rubin Olivér (17–1)	cirkálósúly	Horváth Roland (2–8–2)
magyar	p. gy. 6 m-ben	magyar
Nagy „Hóhér” József (15–0)	nagyközépsúly	Mukadi Manda (21–16–2)
magyar	p. gy. 8 m-ben	kongói
Csábi Bettina (28-0)	harmatsúly	Okszana Romanova (5–8–1)
magyar	p. gy. 6 m-ben	ukrán
Petrovics János (9–2)	váltósúly	Zabó Gyula (4–25–7)
magyar	p. gy. 4 m-ben	magyar
Az IBO világbajnoki övéért
Kovács „Vipera” Attila (19–1)	nagyváltósúly	Steve Conway (34–7)
magyar	p. gy. 12 m-ben	brit