Harminchat perc helyett negyvenkilenc másodperc, világbajnoki öv helyett pedig füttyszó. Avagy: ködbe veszett az amerikai álom, Nagy Jánosnak – elsőre feltétlenül – ennyi jutott a tengerentúli bunyó világából, a WBO-világbajnok Jorge Barrios ennyit engedélyezett neki. Rácz Félix, Nagy menedzsere még az elutazás előtt azt fejtegette, hogy ebben a mérkőzésben benne van a győzelem lehetősége is, de még olyan vereség is, amelyből hoszszabb távon profitálni is lehet (mint tette azt a német Felix Sturm az Oscar De La Hoyától elszenvedett – szinte kizárólag a pontozók szerinti – vereségéből). Sajnos a STAPLES Centerben lezajlott mérkőzés a promoter által vázolt egyik kategóriába sem sorolható be, és külön szomorúság, hogy a történteket Amerikában (is) egy ideig nehéz lesz megmagyarázni, hiszen az HBO közvetítése nyomán, aki akarta, láthatta, miként ér véget egy álom 49 másodperc alatt.

Pedig a szpíkerlegenda, Michael Buffer bemutatása szokás szerint remek volt, és bár Nagyon az első gong előtt látszódott a feszültség, a kezdés után, ha óvatosan is, ment előre. Barrios pedig várt, kereste az alkalmat. Elég gyorsan meg is találta. Elsőre még csak jelzésértékű balhorgot helyezett el a fedezékét magasan tartó kihívó testén, a másodikkal viszont el is döntötte a találkozót.

A felvételek alapján abszolút tudatosnak tűnő (hasznos lehet a videózás, pláne a Miguel Cottót is felkészítő Miguel Díaz edzővel) ütéssel, talán túl nagy ívben elindított balhoroggal a bordára. Nagy egy lépést tett hátra, majd letérdelt, felemelte a bal kezét, jelezte, hogy kezdődhet a számolás. Raúl Caíz Junior mérkőzésvezető pedig elkezdte, és ami rosszabb, be is fejezte. Hiába állt fel a közepénél a kihívó, képtelen volt folytatni a meccset, látszott rajta, súlyos gondjai vannak a levegővétellel. A közönség persze tüntetett, hiszen második főmeccsen meglehetősen ritka az ilyen gyors vég, az önbizalomtól duzzadó Barrios tett is egy bocsánatkérő mozdulatot a publikum felé, de azért kellőképpen megünnepelte második címvédését.

„Sajnos »halálos« ütés volt – ismerte el utóbb a csalódott Nagy János. – Még sohasem ütöttek meg így. Megpróbáltam felállni, és folytatni, de képtelen voltam rá. Az ütés kicsapta belőlem a levegőt.”

A találkozó egy időre alighanem visszaveti Nagy János karrierjét. Az előkelő világranglistás helyezéseknek (WBO-2., WBA-2., WBC-3.) búcsút lehet mondani, az amerikai berobbanásnak, a pénzes gáláknak szintén (sőt ezen a téren még a második lehetőség is erősen kérdéses), kezdődhet ismét minden onnan, ahol Nagy úgy három éve tartott. A kisebb címmérkőzéseknél, a keményebb felhozó mérkőzéseknél.

Újra a horizont szélére került a szombat reggel még tisztán látszó csúcs.

Szorítószemle

Piros sarok	Súlycsoport/eredmény	Kék sarok
Miguel Reza (2–1, 0)	kispehelysúly	Hector Reynoso (0–3)
amerikai	p. gy. 4 m-ben	amerikai
Shadi Hamsho (7–0, 1)	könnyűsúly	Armando Dorantes (5–1, 0)
svéd	p. gy. 6 m-ben	amerikai
Nagy József (14–0, 11)	nagyközépsúly	Julio Jean (7–9–1, 3)
magyar	p. gy. 6 m-ben	haiti
Rey Bautista (20–0, 15)	kispehelysúly	Roberto Bonilla (32–8, 13)
Fülöp-szigeteki	K. O. gy. a 3. m-ben	nicaraguai
a WBC interim bajnoki övéért
Inada Csikasi (19–3, 14)	könnyűsúly	José Armando Santa Cruz (22–2, 12)
japán	T. K. O. v. a 6. m-ben	mexikói
a WBO világbajnoki övéért
Jorge Barrios (46–2–1, 33)	kiskönnyűsúly	Nagy János (24–1, 14)
argentin	K. O. gy. az 1. m-ben	magyar
a WBC világbajnoki övéért
Marco Antonio Barrera (62–4, 42)	kiskönnyűsúly	Rocky Juárez (25–2, 18)
mexikói	p. gy. 12 m-ben	amerikai