Kiváló hangulatban
„Pityu, ne hagyd el a kaput, mert akkor mindig gólt kapsz!” – heccelte Gergely Istvánt Biros Péter, miután a kapus kiúszott oldalra, hogy visszapasszoljon az előtte gyakorló társaknak, mire a csapatkapitány kíméletlenül az üres kapuba vágta a labdát. A két kiválóság egyébként az edzés nagy részében zrikálta egymást, Biros a gólok után gátlástanul „oltotta” Gergelyt („A következőt is odalövöm, hogy tudd előre” – hangzott el), aki a sikeres védések után nem maradt adósa az egri klasszisnak. „Aki nem ismer minket, azt hihetné, nem kedveljük egymást, de erről szó sincs. Régóta húzzuk egymást az edzéseken, nálunk ez teljesen természetes” – mondta a gyakorlás után a kapus.
Szerencsére a jó hangulat az egész csapatra jellemző volt, a gyakorlatok között jó néhány alkalommal hallhattunk hangos nevetést a vízből, miközben a pólósok azért maximális koncentrálás mellett végezték el a Kemény Dénes által előírt feladatokat. Hétfő délelőtt az egyik legfontosabb elem, a centerjáték volt soron, az ötös csoportokba osztott játékosok közül egy kvintett lőtt, egy medicinlabdázott, egy pedig három támadó, két védő felállásban próbálta minél hatékonyabban megjátszani a centereket, Kis Gábort, Hárai Balázst és Varga II Zsoltot. A nevetés csak akkor szakadt meg egy pillanatra, amikor a kapufákat célzó Varga Dénes, Madaras Norbert páros előbbi tagja a kapu mögötti padon üldögélő Kemény Ferencet találta el – Hosnyánszky Norbert persze egyből mindenki tudtára adta, hogy „Varga Dénes volt az” –, aki szerencsére lábbal hárította a kapufáról felészálló lövést, majd mosolyogva fogadta „Dumi” bocsánatkérését.
Peking legfiatalabb olimpiai bajnoka egyébként az utolsók közt hagyta el a medencét, amikor a többiek már a parton szedelőzködtek, ő még a szegedi Török Bélával vívott nagy csatát: az egész pályán átívelő lövéseket csak lábbal háríthatta a társ – mi tagadás, látványos jelenetekben itt sem volt hiány.
Az edzés vége felé már a nap is kisütött (a gyakorlás még szemerkélő esőben kezdődött), nem véletlenül említette Nagy Viktor – miközben a teljes motoros védőfelszerelést (bukósisak, térd- és könyökvédő, kabát) magára öltötte –, hogy mennyivel jobb a szabadban edzeni. „Nagyon élvezem, egészen más nyitott medencében, mint zárt uszodában. Reggel még hűvösebb volt, most viszont biztosan nem fogok fázni” – mondta, mielőtt elrobogott volna, hogy néhány óra pihenő után délután tovább folytassa, folytassák a felkészülést.
