Noha hivatalosan a 2011-es, Dániában megrendezésre kerülő U21-es Európa-bajnokságra kíván kikerülni a magyar válogatott, Wilco van Buuren csapatának elnevezése mást is sejtet: utánpótlás-korosztályt legutóbb tizenhárom esztendeje hívott a szövetség olimpiai együttesnek (a Dunai Antal vezette garnitúra részt vett az 1996-os atlantai játékokon), ám most erre a garnitúrára is rákerült a jelző. Azt már korábban lehetett hallani, hogy az MLSZ vezérkara szeretné, ha a 2012-es londoni olimpiára utazó magyar küldöttség futballcsapattal is kiegészülne, s ezt a törekvését az U21-es Eb-kvalifikációs sorozat elején tudatosította: Wilco van Buuren társasága a szövetség látványos segítsége mellett a MOB-vezetőség figyelmét is kiérdemelte, ennek jeleként előbb a Telkiben tartott összetartáson, majd a győri, Luxemburg elleni összecsapáson jelent meg a szervezet egy-egy illetékese. De hogy hova ez a nagy sietség, és miért koncentrál már a három év múlva esedékes ötkarikás játékokra a testület? Érdemes rögzíteni, milyen módon lehet ott Londonban ez a korosztály: a tíz Eb-selejtezőcsoport első helyén végző válogatott – kiegészülve a négy legjobb másodikkal – oda-visszavágós meccseken dönti el, melyik hét együttes csatlakozhat a házigazda dánokhoz, s reménykedhet, hogy az Eb-döntőben az első négy pozíció valamelyikén végez, ami automatikus olimpiai indulást ér. A küldetés enyhén szólva nehéz, és bár tisztában vannak ezzel a keret tagjai is, optimisták a jövőt illetően.
„Az edzőtáborban arról beszélgettünk a velem azonos évben született srácokkal, hogy a korosztályunk eddig minden nemzetközi eseményre kvalifikálta magát, s jó lenne előbb egy U21-es Eb-vel megkoronázni eddigi pályafutásunkat, majd az olimpiai részvétellel búcsúzni az utánpótlásfutballtól – mondta el Németh Krisztián, a Liverpool légiósa. – Érezzük a törődést, tapasztaljuk, hogy a szövetség komolyan számol velünk, hisz abban, hogy hosszú idő után ott lehetünk az olimpián. A nyolcvankilences korosztály tagjai az évek során tökéletesen összeértek, és ha az idősebbekkel is sikerül összecsiszolódnunk, van keresnivalónk. Az Eb-selejtezőcsoportunk favoritja az olasz csapat, de a mai modern futballban már kiegyenlítődtek az erőviszonyok, így mi is felboríthatjuk a papírformát, de a többi riválist sem szabad leírni.”
A szombati ellenfelet azonban nyugodtan kipipálhatjuk. A harmadik csoportban szereplő Magyarország, Olaszország, Wales, Bosznia-Hercegovina és Luxemburg együttesei közül utóbbi láthatóan gyengébb játékerőt képvisel a többi vetélytársnál, ezért is mondhatni eredményesnek a lobbimunka, amelyet az MLSZ illetékesei a programegyeztetésnél végeztek: a győri meccset követően szerdán Dudelange-ban vendégszerepel a gárda. Más kérdés, hogy az „idevágón” vélhetően nagyobb publikum előtt léphetett volna pályára az U21-es válogatott, ha nem késő este rendezik a találkozót...
„Az UEFA megad egy idősávot, ezen belül kell megrendezni a meccset – tudtuk meg Elbert Gábor főtitkártól. – Az A-válogatottnál a szövetségi kapitány, illetve a mérkőzést közvetítő televíziós társaság határoz a kezdésről, ezúttal a tv kívánsága mellett a meleg elkerülése volt a döntő – ezért kezdtünk este. Azt pedig sikernek könyvelem el, hogy Luxemburgot tudtuk „megnyerni” az első két körben, hiszen az esetleges hatpontos rajt pozitív hatással lehet a további teljesítményünkre. No, és a papíron könnyebb riválissal szemben könnyebb belemelegedni egy átalakuló csapatnak. Mert még nagyon az elején járunk, messze még az a bizonyos londoni olimpia...”
Az előjelek azonban biztatóak: bár valóban nem lehet mérvadó a Luxemburg elleni produkció, a magyar válogatott ötletesen, látványos akciókat vezetve, könnyedén szerezte meg a három pontot és kezdte győzelemmel az Eb-selejtezősorozatot.