Amellett, hogy a komplett szom bathelyi rendőri állomány felsorakozott a Rohonci úti stadion környékén, érkeztek egyenruhások Körmendről, Sárvárról és még több Vas megyei településről is – sőt Zalaegerszegről is érkezettsegítség. Erre szükség is volt: a két nyugat-magyarországi város hosszú-hosszú évtizedek óta rivalizál egymással, óriási az ellentét, így a biztonsági erők próbáltak mindenre felkészülni.
Függetlenül a helyezésektől, a két csapat találkozója mindig presztízsmérkőzés – ráadásul most ünnepre készültek a hazaiak, hiszen Csertői Aurél csapata történelmet írt: a zöld-fehérek a történetük során először végeztek a dobogón. A házigazdák megadták a módját az ünneplésnek, egyrészt római kori lovagoknak öltözött hadvezérek vezették a pályára a csapatokat, a kezdőkörből pedig több száz zöld és fehér luftbalon emelkedett a magasba. A jó hangulathoz persze a vendégek is hozzájárultak: a zsúfolásig telt vendégszektorban mindenkinél volt zászló, kinél kék, kinél fehér, a szektor közepén elhelyezkedők pedig piros-fehér-zöld lobogót formáztak.
Az ember úgy érezhette, valóban futballmérkőzésen van, és a hatalmas nézősereg hangorkánjától kísérve nagy elánnal estek egymásnak a csapatok. Gyorsan kiderült azonban, hogy a ZTE nem kíván asszisztálni a szombathelyi fesztiválhoz. Csank János alaposan megszervezte csapata védelmét, így az idő előrehaladtával egyre inkább kiütközött a tanácstalanság a szombathelyi labdajáratás közben. Aztán egy váratlan, nyilván nem előre megtervezett trükk csaknem nagy galibát okozott: történt, hogy a Haladás balhátvédje, Tóth Péter ápolást kért, de mert ő nem a kispad oldalán futballozott, keresztbe át kellett szaladnia a pályán az elsősegélyért. A rövid orvosi közbeavatkozás után a játékost visszaengedték a pályára, aki hirtelen a jobbszélen teljesen egyedül találta magát – hiszen ott rá nem számíthattak a zalaiak. A balhátvédet gyorsan indították is, ám mert hosszan vette át a labdát, Vlaszák Géza menteni tudott. Ha ebből gól születik, ez az év csele… A játékrész utolsó perceiben mindenesetre a ZTE két gólt is szerezhetett volna, márpedig ez intő jel lehetett a házigazda számára a második félidőre.
A két szurkolótábor a birtokában lévő összes füstbombát megygyújtotta, így olyan füst ereszkedett a pályára, hogy a szünet után három percig állt a játék. Amikor tisztult a kép, akkor azt láthattuk, hogy teljes mértékben átvette az irányítást a ZTE, jóformán végig a Haladás térfelén pattogott a labda, igaz, nagy helyzetük nem volt a vendégeknek. Aztán magához tért a házigazda, mégis azt kell mondanunk, váratlanul szerzett vezetést.
Az igazán váratlan a találkozó befejezése volt: egy teljesen ártalmatlannak tűnő fejest követően a labda furcsa gellert kapva egy buckán becsapta Rózsa Dánielt, és a kapuba pattant. Az egyenlítés sokkolta a Haladást, és a ZTE kihasználta a lélektani fölényét, az utolsó pillanatban a két cserejátékos akciója után Waltner Róbert passzát Balázs Zsolt gólra váltotta, így hihetetlen végjátékot követően a ZTE győzött. Tomboltak a vendégszurkolók, ám a házigazdák is tudtak örülni, az egész stadion éltette a csapatot, és látványos tűzijáték kíséretében a Haladás játékosai átvették a bajnoki bronzérmet szurkolóik vastapsa közepette.