Cipőcseréről szó sem lehet

Szikrázó szemek, feszülő izmok – minden Honvéd-játékos tekintetéből sütött a győzni akarás. A kispesti futballisták úgy indultak meg az ETO-park játéktere felé, akár egy hadsereg.

Talán nem véletlen, hogy a Honvéd óriási meglepetésre 1–0-ra győzött Győrben.

Igaz, a keddi visszavágóra megszerzett előnyhöz kellett David Odikadze kapitális hibája: az ETO légiósa egy hátrapasszolt labdát nem tudott elrúgni, elcsúszott, s így a honvédos Abraham könnyedén eljutott a győri kapuig, s megszerezte a győztes gólt. Az elefántcsontparti támadó helyzetkihasználása egyébként roppant gyenge: a Honvéd legutóbbi bajnokiján, Kecskeméten például négy ziccert is elrontott, úgyhogy Sisa Tibor nem véletlenül vágta vigyázzba magát a kispad előtt, amikor látta, hogy a légiós egyedül vezeti Szasa Sztevanovicsra a labdát.

Abraham a lefújást követően a busz mellett álldogálva mosolyogva mondta: ő különösebben nem izgult a helyzetnél.

„Nem féltem, ha azt tettem volna, aligha rúgom be ilyen biztosan a ziccert – mondta a 22 éves támadó. – Ez a legrosszabb szituáció egy csatár számára. Ha ilyen messziről vezetheti a kapusra a labdát, bőven van ideje gondolkodni, az pedig sokszor nem jó. Nem tagadom, egy pillanatra átfutott az agyamon, hogy az utóbbi hetekben hányszor rontottam hasonló helyzetben, most viszont eldöntöttem, nem cselezek, amint tudom, elrúgom a labdát a kapus mellett. Szerencsére sikerült.”

Sokak szerint az elefántcsontparti labdarúgó a magyar mezőny egyik leggólerősebb játékosa lehetne, gyorsaságából adódóan rengetegszer kerül ziccerbe, csak ugye a helyzetkihasználás…

„Sok problémám volt az utóbbi hónapokban, ki kellett vizsgálni a szívemet, a térdem is rakoncátlankodott, de már egyre jobb formában érzem magam. Persze bosszant a sok kihagyott helyzet, ám most ennek a gólomnak szeretnék örülni. Sokat érhet még.”

A másik, a győri oldalon csak szomorú játékosokkal találkozhattunk, David Odikadze pedig legszívesebben elbújt volna a világ elől.

„Amikor gurult felém a labda, már azt figyeltem, melyik oldalt hozzam játékba – mondta a grúz légiós. – Senkinek sem kívánom azt az érzést, amikor elestem, és láttam, hogy Abraham teljesen egyedül törhet a kapunkra. Reménykedtem, hogy kihagyja a ziccert, aztán amikor a labda a hálóban kötött ki, legszívesebben elsüllyedtem volna. A hiba benne van a futballban, ekkorát azonban még sohasem rontottam.”

Dragoljub Bekvalac, a Győr vezetőedzője sok lehetőséget nem hagyott a kapitális hiba kijavítására, ugyanis szinte azonnal lehívta a pályáról David Odikadzét. De… Azért azt is meg kell említeni, hogy alig akadt olyan labdarúgó az ETO-ban, aki az átlag fölött teljesített volna. A hazai oldalon hallhattuk a panaszt, hogy túl nagy volt a nyomás a csapaton, és a győzelmi kényszer végül görcsösségbe csapott át. Márpedig az baj, ha a kupadöntőig eljutó csapat profinak mondott labdarúgóira a tét bénítólag, nem pedig ösztönzőleg hat.

„Azzal tisztában voltuk, hogy bár a Honvéd a bajnokságban sorra szenvedte el a vereségeket, a kupadöntőn egészen más arcát mutatja – mondta erre David Odikadze. – Ellenfelünk szervezetten, nagy akarással futballozott, a mi teljesítményünk viszont elmaradt attól, amit a legjobbnak mondhatunk. Azonban egy meccs alapján ne ítéljen meg senki bennünket, a párharc még nem dőlt el, vagyunk annyira erősek, hogy idegenben is gólt, gólokat szerezzünk – és megnyerjük a kupát. Egy biztos: ellenfelünk semmivel sem jobb nálunk.”

A győzelem olykor nüanszokon múlik, David Odikadze esetében éppenséggel azon, hogy milyen futballcipőt választ. A grúz légiósnak állítólag többen is mondták a mérkőzés előtt, hogy ne gumistoplis cipőben futballozzon, ám a játékos nem hallgatott rájuk. A kérdés az, hogy a nagyot hibázó hátvéd a keddi, kispesti visszavágón milyen cipőt húz a lábára…

„Nem változtatok, mindig abban a futballcipőben lépek pályára, amelyikben most, a Honvéd ellen is játszottam.”