Megesik, hogy az ember jókor van jó helyen: éppen csak belebotlik a labdába, vagy egy kósza beadás hull a fejére – és egyszeriben örömmámorban úszó csapattársak gyűrik maguk alá, hogy elsőként gratuláljanak a gólszerzőnek. Képzeljük el ugyanezt a jelenetet azzal a különbséggel, hogy a kupac alján levegőért kapkodó játékos életében először volt eredményes az élvonalban, méghozzá nem is akármilyen mozdulattal; Csontos Zoltán, a Szombathelyi Haladás 22 esztendős labdarúgójának szerdán, a Győri ETO ellen (3–3) a ráadásra tartogatott látványos gólja (a fiatal futballista háttal a kapunak húzta a labdát a jobb sarokba) bárhol a világon bajnoki összefoglalók fénypontja lenne.
„Én még csak kétszer láttam a felvételt – sajnálkozott Csontos Zoltán. – Késő este értünk haza Győrből, másnap pedig edzéssel kezdtünk, szinte időm sem volt arra, hogy felfogjam, mi történt. De emlékszem, a második félidőben felpörgött a csapat, egy háromnál is úgy éreztem, van még keresnivalónk. Aztán az utolsó pillanatban Oross Márton lefejelte a labdát, de egy kicsit mögém érkezett. Meg sem fordult a fejemben, hogy megpróbáljam levenni. Csak az lebegett a szemem előtt, hogy mindenképpen gólt kell rúgni! Aztán nem tudom, mi történt. A szemem sarkából még láttam, hogy Csertői Aurél felemelt mutatóujjal rohan be a pályára, a következő pillanatban pedig már valamennyi csapattársam a nyakamba ugrott. El sem tudom mondani, mennyire boldog voltam. Nagy kár azonban, hogy nem mindjárt három pontot ért a reflexszerű mozdulat…”
Így sem érheti kritika a Haladás „pontgyűjtő akcióját”: a zöld-fehérek immár hat bajnoki óta veretlenek (öt győzelem mellett a győri döntetlen ront az összképen…), és újonccsapat létükre is harcban állnak az Európa-ligás indulást érő harmadik helyért. Noha korábban a szombathelyi vezetők a biztos bentmaradást tűzték ki célul, most már tudjuk: pusztán a szerénység beszélt belőlük.
„Ha már ilyen közel kerültünk a bronzéremhez, miért ne szereznénk meg? – tette fel költőinek szánt kérdését Csontos Zoltán. – Habár döcögősen indult a tavasz, az utóbbi hetekben kijött a lépés. Úgy tervezzük, hogy a maradék három meccsünket megnyerjük. Mostanában nincs feszültség az öltözőben, persze ha mindig győz a csapat, felesleges is morogni – ez ennyire egyszerű.”
Nem morog Csontos Zoltán sem, holott a Sopronból érkező labdarúgó egyelőre „hiánypótló” embernek számít a Haladás keretében – magyarán oda állítja Csertői Aurél, ahol éppen