A legutóbbi három vereség kapcsán a kárörvendő kívülállók azt mondják: egyre jobb a Honvéd. Ugyanis Újpesten három nullára kapott ki, a Siófok a Bozsik-stadionban kettő nullára verte meg a Honvédot, míg legutóbb a Haladás egy nullával küldte haza csapatát. Tényleg jól látható a javuló tendencia…A legutóbbi három vereség kapcsán a kárörvendő kívülállók azt mondják: egyre jobb a Honvéd. Ugyanis Újpesten három nullára kapott ki, a Siófok a Bozsik-stadionban kettő nullára verte meg a Honvédot, míg legutóbb a Haladás egy nullával küldte haza csapatát. Tényleg jól látható a javuló tendencia…
Habár kedvelem a humort, talán elnézi nekem, ha ezen mégsem tudok jóízűen nevetni – mondta Sisa Tibor, a Bp. Honvéd vezetőedzője. – Tény, hogy hullámvölgybe kerültünk, és bár az említett három mérkőzés más és más volt, az igaz, hogy pontot nem szereztünk.
A széria nem maradt visszhang nélkül. Beszámoltunk arról, hogy hét játékos, köztük a korábban nagy kedvencnek számító Genito a Honvéd NB III-as csapatába került, de a meghatározó futballisták közül Szombathelyen nem játszott Abraham, Benjamin, Hercegfalvi Zoltán és Rabóczki Balázs sem. Ott volt viszont a kezdőben Hidi Patrik, Fazakas Géza, vagy a tizenhét éves Vólent Roland – nem nagy merészség ilyen tapasztalatlan játékosokat pályára küldeni?
Lehet, hogy az, de… Mit veszthetek? Természetesen sohasem jó kikapni, ám arra gondoltam: bajnokok sajnos már nem lehetünk, a kiesést is elkerültük, az pedig, hogy a tizedik vagy a tizenharmadik helyen végzünk, kis túlzással teljesen mindegy. Így volt lehetőségem kipróbálni az általam tehetségesnek tartott játékosokat. Már csak azért is, mert az úgymond meghatározó futballistákkal szenvedtünk az utóbbi időben. És ki bízzon a fiatalokban, ha nem én, aki nemrég még a tizenkilenc évesek válogatottjának edzője voltam?
Az MTK-t leszámítva kevés olyan klub van, amelynél ilyen bátran dobnák a mély vízbe a húsz év alatti játékosokat.
Vállalom a kockázatot! Tudom, hogy a klub rengeteget áldoz akadémiájára, és ennek természetesen az a célja, hogy a Honvéd saját nevelésű futballistáival legyen majd sikeres. Márpedig a legnagyobb vizsga egy tizenhét éves játékosnak igenis az, hogy az NB I-ben mutathassa meg magát. Sajnáltam, hogy kikaptunk Szombathelyen, de annak nagyon örültem, hogy például Vólent Roland az egyik legrutinosabb magyar védő, Kuttor Attila mellett is megtartotta, megjátszotta a neki passzolt labdát. Azért tesztelem a fiatalokat, hogy tudjam, a nyáron kikre számíthatok. Lehet, hogy a magyar futballban nem divat tinédzsereket játszatni az élvonalban, de azt mondom, a tehetség olyan, mint a dinnye: akárhogy nyomják a víz alá, előbb-utóbb úgyis felszínre tör.
Kérdés, mit szólnak ehhez a szurkolók.
Szerintem ők is látják, hogy ez új Honvéd lehet, más irányba indultunk el. Az elmúlt két hónapban húsz tétmeccset játszottunk, természetes, hogy egy ilyen sorozat után vannak sérültjeink, és néhányan elfáradtak. Úgy gondolom, a jelenlegi helyzet ajándék az edző számára. Ezért megbeszéltem Szalai Lászlóval, az akadémia szakmai vezetőjével, hogy néhány tehetséges játékost kipróbálnék. Arról nem beszélve, hogy ez a többi akadémista srácnak is példa lehet: igenis elérhető az NB I, itt, Kispesten nem félünk akár a kezdőcsapatba is jelölni őket, ráadásul meg akartam mozgatni az öltözőt, versenyhelyzetet akartam teremteni.
Tiszteletre méltó a bátorsága, de ezektől a fiataloktól talán most még merészség lenne kiugró eredményt várni.
Vannak a klubnak olyan fiatal játékosai, akik már most hasznára lehetnek a csapatnak, van, aki két hónap, másfél vagy egy év múlva lehet nyerő ember. Szokniuk kell az élvonal légkörét, mi pedig vigyázunk rájuk, hogy ne szálljanak el maguktól. Nézze, engem sohasem érdekelt, egy futballistát hogy hívnak, melyik országban született, hány éves és hogy milyen színű a haja. Engem kizárólag a teljesítmény érdekel. És ez a jövőben is így lesz. A fiatalok pályára küldése egyfajta üzenet lehet a többieknek: a Honvédban nem lehet sétálgatni, lézengeni a pályán.
