Remekeltek a csatárok

Amikor hét fordulóval a bajnokság befejezése előtt egy újonccsapat mondhatja el magáról, hogy a legkevesebb gólt kapta a mezőnyben, érdemes arra fókuszálni, minek köszönhető a kiváló védekezés.

Az már az őszi idény elején világossá vált, hogy bár a Haladás újonc az első osztályban, nem a kiesés elkerüléséért harcol majd. A zöld-fehérek különösen hazai pályán futballoztak hatékonyan, első őszi döntetlenüket a tizedik fordulóban éppen a Rákóczi ellen (1–1) játszották. Az őszi idényben a Haladás hátsó alakzata összesen tizenháromszor kapitulált, azaz a legkevesebb gólt kapta az első osztályú mezőnyben. Most huszonegy kapott találatnál jár az együttes, s ez még mindig a legjobb annak ellenére, hogy a tavasszal már egy-egy kellemetlen vereség is becsúszott.

S hogy mi a Haladás jó védekezésének titka? Nos, a hátsó alakzatban két rutinos futballista található: a 39. évében járó Kuttor Attila, valamint a csapatkapitány, a 31 esztendős Tóth Péter. A mellettük játszó két labdarúgó a fiatalabb évjárathoz tartozik, Schimmer Szabolcs 25 esztendős, Guzmics Richárd pedig alig 22. Kaposváron jól megfigyelhető volt, hogy négyen vonalban helyezkednek, ám ahogy sikerül labdát szerezniük, Schimmer Szabolcs a jobb oldalon azonnal fellép a középpálya jobb szélén, és onnan próbálja indítani a támadóharmadban lévőket. Az első hibát a 6. percben követték el, amikor a vendégtérfél közepén Kuttor Attila felszabadító fejese a hazaiakhoz került, ám mert két támadóra így is három védőjátékos jutott, a vendégek végül szögletre tudtak menteni. Fél óra múlva jött az újabb baki, ekkor Kuttor Attila és kapusa, Rózsa Dániel egymásra várt, ám Rózsa végül el tudta rúgni a labdát a berobbanó Zsolnai Róbert elől. Amikor a Haladás szabadrúgáshoz jutott az ellenfél tizenhatosának előterében, a kiválóan fejelő Guzmics Richárd és Kuttor Attila természetesen a büntetőterületen belül helyezkedett el, a jó rúgótechnikájú Tóth Péter a kipattanó labdára figyelt, és ilyenkor Schimmer Szabolcs feladata volt hátul a biztosítás. A Rákóczi az első játékrészben szinte semmit sem tudott kezdeni a Haladás védekezésével, ám ez ezúttal nem elsősorban a vendégvédelem dicsérete, hanem a pocsék hazai próbálkozások bírálata.

Ha azt mondtuk, hogy az első félidőben viszonylag jól zárt a Haladás védelme, azt is jegyezzük meg, a szünetet követően már többször is kihagyott a hátsó alakzat. Az 52. percben még szerencséjük volt, mert Nemanja Nikolics kézzel juttatta a kapujukba a labdát, ezt követően azonban a Rákóczi támadói és középpályásai többször is zavart okoztak a Haladás kapujának az előterében. A kritika nemcsak a szombathelyi hátvédeket illeti, ugyanis középpályásaik rendre elvesztették a párharcokat, és ilyenkor a hazaiak létszámfölényes támadásokat vezethettek. A kapott két gól azt mutatja, aktív támadófutball ellen a Haladás védelme is gondban van, azonban a két támadó, Kenesei Krisztián és Oross Márton ezúttal kisegítette a hátul lévőket. Noha kétszer kapitulált a Haladás, ezért aligha bánkódik most bárki is Szombathelyen…