Jótékony légiósok

Vitasorozatot indítottunk azzal a céllal, hogy felmérjük, milyen hatása lenne az esetleges magyarországi futballreformnak, amely a minőségi labdarúgást célozná meg. A témához többen hozzászóltak, de az érvelés leragadt annál a pontnál, hogy tizenhat vagy tizenkét csapatos NB I-re lenne-e szükség a jövőben. Ennél azonban többről van szó. Arról, hogy az eredményszegény, a nézők által elhagyott magyar futball arculatán javítani kell, arról, hogy Magyarországon is profizmus legyen. Az alábbiakban három, külföldön játszó, sokszoros magyar válogatott labdarúgó példáján keresztül mutatjuk meg: jó, sikeres futballal itthon is eladható lenne a sportág, a tehetségek itthon (is) szerepelnének, s lennének sztárolható, példaképnek állítható játékosok.

Kökény Lacikával még most is madarat lehet fogatni.

Történt, hogy Juhász Roland vasárnap este a Madarász utcai gyermekkórházban járt, és mások mellett nevezett kisfiút is meglepte egy aláírt labdával. A súlyos beteg legényke azóta le nem teszi legújabb játékszerét, bárki érdeklődik a hogyléte felől, mosolyogva újságolja, hogy ilyen jól még sosem érezte magát, hiszen egy válogatott futballistától kapott labdát…

Az Anderlecht védője azt követően látogatott el az intézménybe, hogy boldog és büszke apa lett: vasárnap hajnalban ugyanis világra jött kislánya, Juhász Jázmin Virág.

„Ha nem velem történik meg, el sem hiszem – elevenítette fel vizitjét Juhász Roland. – Az első kissrácról, akivel a kórházban találkoztam, kiderült, Juhász Rolandnak hívják. Édesapja mesélte el, évekkel ezelőtt még a nagymama is áldását adta arra, hogy így nevezzék el, miután látta az egyik fejes gólomat… A következő kisfiútól pedig azt tudtam meg, hogy a hét végi meccsen két gólt szerzett, ám a lefújás előtt agyrázkódást szenvedett, emiatt fekszik bent. Kérdeztem, hová valósi, mire közölte, hogy tápiószecsői – éppúgy, mint én… Ráadásul korábbi csapattársam, Szatmári Márton az edzője. Ezután futottam össze Kökény Lacikával. Beteg, nagyon beteg szegény, mégis úgy kezelte a helyzetet, olyan boldogság tükröződött az arcán, amelyet sosem felejtek el. Hihetetlen, mennyire örült annak a labdának, amit tőlem kapott. Remélem, mostantól nemcsak neki, másoknak is tudunk segíteni.”

Ami a hátvéd utolsó mondatát illeti: Filipovics Vladan hétfőn jelentette be, hogy partnerével, Szabó Tiborral, valamint válogatott futballistákkal együtt megalapította az F-Group Alapítványt. Ha az alapítás volt az első lépés, íme, a második: Juhász Roland és Huszti Szabolcs a nevét és arcát adta a Gyermekkor Alapítványhoz, az Anderlecht bekkje reklámfilmben lesz látható, míg a Zenit középpályása óriásplakátokról köszön vissza. A sajtótájékoztatón ennél többet is megtudhattunk: kettejükön kívül Bodnár László is felajánlotta a nemzeti együttesben való szereplésért járó prémiumát a szervezet javára! Képzeletbeli kalapunkat már ekkor megemeltük a játékosok előtt – hát még akkor, amikor hozzáfűzték, hogy ha kijutnak a világbajnokságra, az azért járó jutalmat is a beteg gyerekek gyógyíttatására fordítják.

„Úgy véljük, ez a legkevesebb, amit tehetünk – fogalmazott az Anderlechttől a nyáron valószínűleg búcsúzó, több neves klub által is megkörnyékezett Juhász Roland. – Egy éve lehetett, amikor egy edzést követően a buszon ültünk, és arról beszélgettünk a többiekkel, hogyan fordíthatnánk jótékony célra a juttatásunk egy részét. Szép lassan eljutottunk odáig, hogy létrehoztuk ezt az alapítványt, ám ez csak a kezdet! Bízom benne, hogy egyre több követőnk akad. Higgyék el, ezen a téren is nagy terveink vannak!”

Ezt bizonyítja, hogy Juhász Roland és Huszti Szabolcs is felajánlott egy-egy aláírt Anderlecht-, illetve Zenit-dresszt, amelyre mától lehet licititálni a labdarúgók – hétfő reggel beindított – közös internetes oldalán, az f-group.hu-n. S hogy miért nem a husztiszabolcs.hu, a juhaszroland.hu vagy éppen a rudolfgergely.hu portálra kell „felmenni” ez ügyben, arra Filipovics Vladan adta meg a magyarázatot: „Olyan sztárjátékosokról van szó, akik nem sztárként, hanem csapatemberként viselkednek, ezért gondoltuk azt, hogy a velük kapcsolatos információkat egy oldalon érdemes tálalni.”

Valami azt súgja, Kökény Lacika gyakori olvasó lesz.