A Haladás elleni szombati bajnoki mérkőzés meg mutatta: az eredmény megtartása érdekében védekezni sem szégyell a DVSC-TEVA, amely a találkozó bizonyos szakaszaiban – olykor tudatosan – átengedte a területet a szombathelyieknek, igaz, a Loki sérülés és eltiltás miatt négy, rendszerint a kezdőcsapatban szóhoz jutó játékosát (Demjén Gábort, Leandrót, Kiss Zoltánt és Rudolf Gergelyt) nélkülözte. Az alapfelállás és a taktika a rendelkezésre álló erők függvényében sem változik jelentősen: Herczeg András csapata két, inkább a védekezésre koncentráló belső középpályással áll fel a „rázósabb” mecscseken, Kiss Zoltán vagy Varga József hiányában azonban – győzelemre ítélve – az egyébként a szélen harcba dobott Czitkovics Péter húzódhat beljebb. A Lokinak – akárcsak az Újpestnek – lassan védjeggyé válik szabadrúgás-kombinációja: középről, távolról előszeretettel lövik be laposan a kapu elé a labdát, a támadók és középpályások pedig az esetlegesen le-, illetve kipattanóra startolnak.
