Mit vár az Ajka elleni mérkőzéstől?Mit vár az Ajka elleni mérkőzéstől?
Győzelmet! – vágta rá Kenesei Krisztián. – Már ha tényleg az Ajkával csapunk össze.
Miért használ feltételes módot? Megnéztem a klub honlapját, és ott azt írják, szombaton tizenegy órakor az Ajkával játszik edzőmeccset a Haladás.
Tudomásom szerint időközben felvetődött, hogy inkább a Pécs elleni Ligakupa-találkozót játsszuk le, de egyelőre senki sem értesített a módosításról. Igaz, odébb van a szombat, minek kapkodni?!
Némi iróniát vélek felfedezni a hangjában.
Mert viccesnek találom azt, ami ezekben a napokban zajlik. Nem tudok még egy olyan országot, ahol így működnének a dolgok. Lesz meccs, nem lesz, halasztunk, nem halasztunk, hideg van, meleg van, kemény a talaj, puha a talaj… Folytassam? Röhejes az egész, maradjunk ennyiben.
Legalább tovább pihenhetnek…
Ne idegesítsen már! Három hónapos szünet után semmit sem várunk jobban, mint azt, hogy tétmérkőzésen léphessünk pályára, erre az egyik fura döntés követi a másikat, aminek következtében sorra maradnak el a meccseink. A múlt csütörtökön megtudtuk, hogy szombaton Győrött nem lehet játszani, sebaj, kitalálták, hogy kedden már lehet. Hétfőn jött a hír, hogy kedden sem, de majd valamikor pótoljuk a találkozót.
Kedden aztán kaptuk az újabb értesítést: csúszik a következő forduló is. Kérdem én, kedden honnan tudták az illetékesek, hogy a hét végén játékra alkalmatlan lesz a pálya? Mintha azt olvastam volna, hogy a Rohonci úti stadionban nem lehet meccset rendezni.
Ez ügyben ne tőlem várjon felvilágosítást, nem vagyok pályamunkás. Azt viszont elmondhatom, hogy kedden, miután leesett a hó, szóltunk az edzőnknek, Csertői Aurélnak, hogy ha szereznek lapátokat, mi szívesen letakarítjuk a pályát, mert játszani akarunk.
Ezek szerint Szombathelyen hiány van hómunkásokban?
Nem ez a baj, hanem az, hogy néhány órával később az MLSZ versenybizottsága úgy határozott, ahogy.
Gyanítom, állandó nézője az időjárás-jelentésnek.
Inkább nem foglalkozom vele, úgysem tudom már, hogy mi a jó, ha esik a hó, vagy ha nem esik. Egy biztos, edzünk így is, úgy is, és egyszer majd csak játszunk egy bajnokit is.
Légióskodott Kínában és Olaszországban is. Emlékszik hasonló esetre?
Csak arra emlékszem, hogy Kínában mínusz húsz Celsius-fokban is futballoztunk, míg Olaszországban hiába szakadt két napig a hó, a második ligás klubom, az Avellino pályáján egyetlen pihe sem maradt, oly gyorsan és szépen letisztították. Ennyit erről.
Itáliában biztosan nem óvják annyira a labdarúgók testi épségét, mint idehaza.
Na, ez az „azért nem lesz meccs, mert életveszélyes a talaj” – már a duma is kiborít. Nem mondom, ha tényleg katasztrofális állapotban van a gyepszőnyeg, akkor nem szabad erőltetni a játékot, mert az senkinek sem használna, de öt éve ugyanez volt a helyzet, mégis engedtek minket focizni. Letolták a havat a pályáról, a vonalakat felszórták fűrészporral, előkerültek a szertárból a narancssárga labdák, és kezdődhetett a mérkőzés. Akkor, érdekes, nem féltették annyira az egészségünket. Egyébként mennyivel egyszerűbb lett volna minden, ha márciusi rajtban állapodnak meg az érintettek. Jövőre talán célszerű lenne ezt az időpontot rögzíteni, hiszen akkor aligha lenne akadálya a pályára lépésnek.
A kiírás értelmében a jövő szombaton Nyíregyházára hivatalos a Haladás. Mit tippel, útra kelnek?
Úgy készülünk, hogy végre játszunk, aztán, ki tudja, lehet, hogy a napsütés miatt elmarad az összecsapás…