Fulham), a klubvilágbajnokság döntője (LDU Quito), valamint egy-egy FA-kupa- (Southampton) és Bajnokok Ligája-ütközet (Inter) szerepel, és a szerdai volt benne az első döntetlen!
Ennél csak két statisztika nyomasztóbb: Van der Sar az évadban 33 tétmérkőzésen jutott szóhoz, ezek közül 25-ön védett kapott gól nélkül, ha pedig a klubvilágbajnokság óta nem ő, hanem valamelyik helyettese (Ben Foster, Tomasz Kuszczak) védett, az MU mindig kapott gólt. Foster háromszor (a Derby ellen egyszer-egyszer a Ligakupában és az FA-kupában, valamint a Tottenham ellen az utóbbi sorozatban), Kuszczak kétszer (a Derby ellen az FA-kupában, a Blackburn ellen a bajnokságban) jutott szóhoz, és bár az MU minden fronton állva maradt, látható volt a különbség köztük és Van der Sar között.
Ahogyan Sir Alex Ferguson fogalmazott: „Edwin főleg abban jobb, hogy nyugalmat és biztonságot sugároz a többiek felé. Nehezen hiszem el, hogy a Premier League-ben november nyolcadika, amúgy meg december tizen-nyolcadika óta nem kapott gólt. A sérülések és eltiltások miatt folyamatosan cserélgetnem kellett a védőimet, Edwin magabiztossága viszont nem változott.”
Ez Milánóban is érezhető volt, még ha a két kapus közül elsősorban nem is őt, hanem interes kollégáját, Júlio Césart lehetett és kellett méltatni. Minden fórumon legalább holtversenyben ő lett a mezőny legjobbja, a Sky Sports nyolcassal (akárcsak Michael Carricket és Darren Fletchert), a BBC 7.86-tal, a goal.com kilencessel, a La Gazzetta dello Sport pedig 8.5-össel jutalmazta produkcióját.
Utóbbi ráadásul az „Ave Júlio” címet viselő, „A Manchester United dominált, a kapus szuper volt, megmenekült az Inter” alcímmel megtoldott tudósításában dicshimnuszt zengett a brazilról. „Az, hogy az Inter még versenyben van, csakis a kapusának köszönhető, legalább három gól megúszása miatt lehetnek hálásak nekik a milánóiak – írta a lap. – Cristiano Ronaldo fejesénél, Giggs kiugrásánál és Rooney lövésénél is nagyot mentett. A végén meg szerencséje volt, amikor Ronaldo bombája a mellkasát találta el. Ha úgy tetszik, a szívével védett. Ő volt az Inter lelke, neki köszönhető a túlélés.”
Ferguson is amiatt kesergett, hogy Júlio César parádéi miatt alapvető céljukat, a gólszerzést nem tudták teljesíteni. „Remélem, nem kerül sokba nekünk a nulla nulla. Sajnos nem bírtunk Júlio Césarral, pedig tényleg minden fegyverünket bevetettük – mondta a harmadik BL-sikerére hajtó Ferguson. – Megérdemeltük volna a győzelmet, remek összhangról és érettségről tettünk tanúbizonyságot, de ez is kevés volt. Nem baj, az Old Traffordon lesz a visszavágó, ott jó a mérlegünk, és jó esélyünk van a továbbjutásra.”
José Mourinho, az Internazionale edzője ugyan felidézett egy régi emléket, amely szerint 2004-ben hazai 0–0 után jutott túl a Deportivo La Corunán a BL elődöntőjében a Portóval, de csak ebből aligha lehet megélni a manchesteri pokolban. A portugál még annak is örült, hogy „nem hátránnyal” utaznak az Old Traffordra, de a jelen MU-ja ellen ez legfeljebb kincstári optimizmusnak tűnik. A „vörös ördögök” 21 tétmérkőzést játszottak eddig otthon ebben a szezonban, egyszer sem szenvedtek vereséget, és mind-össze a Newcastle elleni bajnokin (1–1), illetve az Aalborggal szembeni BL-csoportmeccsen (2–2) értek el olyan eredményt, amely két hét múlva az Inter továbbjutását jelentené.
Ha ez történne, a Porto, a Liverpool, a Barcelona és a Milan után a Manchester United lenne sorozatban az ötödik címvédő, amely a nyolcaddöntőben búcsúzik. Ha viszont hat az Old Trafford mágiája, a United jelentős lépést tesz afelé, hogy első csapatként megvédje címét az elitligában. Nemcsak a negyeddöntőbe lépéssel, hanem egyik legnagyobb vetélytársa eltüntetésével is.