Tovább kell jutni

A pólóbajnokságban botladozó Szeged-Beton VE a szezon egyik, ha nem a legfontosabb mérkőzésére készül. Ha az idegenbeli 10–10-es döntetlen után elbúcsúztatja a szerbiai Vojvodinát a LEN-kupában, bejut a négy közé, ami legutóbb 1996-ban sikerült az együttesnek (13 éve a fináléba is bejutott, amelyben végül kettős vereséget szenvedett az olasz Pescarától).

„Már a múlt héten is játszhattam volna, de Kásás Zoltán úgy döntött, inkább hagyjam ki a BVSC elleni találkozót – tudtuk meg a szerbek elleni első mérkőzésen három gólt szerző kétszeres olimpiai bajnok Varga Tamástól, aki törött lábujjával bajlódik. – Még mindig eléggé fáj, még egy zokni felhúzásától is, de a meccsen össze lesz kötve a mellette lévő ujjal, így kevésbé érzékelem. Elég nehéz így játszani, hiszen arra is figyel az ember, hogy amikor védekezik, ne rúgjon össze senkivel, de vagyok annyira rutinos, hogy meg tudjam oldani a helyzetet.”

A szegediek legjobbjától megtudtuk, az idegenbeli mérkőzés óta eltelt három hétben keményen edzettek, rengeteget úsztak, és nagy hangsúlyt fektettek a taktikai elemek gyakorlására is. Az ellenféllel kapcsolatban elmondta, elég érdekes vízilabdát játszik. Az újvidékiek néha ad hoc jelleggel, néha anarchikusan pólóznak; némi tudatossággal, de mégis mintha összevissza úsznának, és úgy próbálnak meg gólokat lőni. Két hete a Partizan ellen 10–7-re bukták el a Szerb Kupa döntőjét. Noha a belgrádiak kicsit lebecsülték őket, azért nem alkotnak rossz csapatot.

„Nagyon komolyan kell venni a Vojvodinát, lelkes fiatalok alkotják, nem adják fel a küzdelmet – mondta Varga Tamás a riválisról. – Ha nem úgy megyünk be a vízbe, hogy itthon vagyunk, és úgyis továbbjutunk, akkor nyerhetünk két-három góllal is – de a legfontosabb, hogy bekerüljünk a legjobb négy közé.”