Négy éve lendületben

Rövid pályás gyorskorcsolyá zóink 26 év után szereztek pontokat téli olimpián; 2006ban sokan „kifutott” eredménynek titulálták Huszár Erika negyedik és Knoch Viktor ötödik helyét, ám az elmúlt évek s leginkább a világversenyeken szerzett érmek bizonyították: a torinói pontszerzés csak az első lépcsőfok volt a siker felé vezető úton.

Lelkes pedagógusok kellettek a kezdéshez

A rövid pályás gyorskorcsolyát a sokszoros magyar bajnok Martos György (ma a nemzetközi szövetség, az ISU elnökségének tagja) több mint húsz évvel ezelőtt vezette be hazánkban.

S hogy mi kellett az induláshoz?

Leginkább lelkes pedagógusok, akik szinte minden idejüket a szervezésre, az agitálásra, az edzésekre, a gyerekek segítésére és támogatására fordították. Akkortájt zömmel csak nyitott jégpályák kínáltak edzési lehetőségeket, s ez meglehetősen leszűkítette a mozgásteret. Az évi háromhárom és fél hónap kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a fiatalok fejlődjenek, tanuljanak és javuljanak. Ám a valóban leleményes pedagógusok és szülők nem adták fel: a vidéki bázisokon a gyorsasági görkorcsolyásokkal elfogadtatták sportágukat, így tulajdonképpen egész évben edzeni tudtak.

Igaz, nem a jégen.

Az egyik vidéki bázison, Jászberényben olyan tehetséges gyerekek kezdtek el korizni, mint a Darázs testvérek, Rózsa és Péter, valamint Huszár Erika. Edzőjüket Belovai Józsefnek hívják – ő ma a juniorválogatott szövetségi kapitánya.

Az 1998-ban – a magyarok kezdeményezésére – meghirdetett regionális program legnagyobb eredménye a ma már a felnőttek között is érmeket szerző együttes. A képzéseken részt vevő edzők ugyanis külföldi trénerektől tanulták meg a szakmai alapokat, s lesték el a sikerhez vezető út receptjét.

Ma már ott tartunk, hogy a külföldi edzők jönnek tanulni Magyarországra.

Torino a magyar bravúrok városa

Már a 2002-es olimpián is ott voltak a magyarok – akkor három férfi és három női koris léphetett jégre.

De az első igazán nagy siker 2005-ben jött el: a Svájcban megrendezett olimpiai fesztiválról a hattagú magyar csapat négy első és két második helylyel tért haza. Ekkor valóban mindenki felkapta a fejét, hiszen az éremtáblázaton Magyarország megelőzte a gyorskorcsolyában akkor nagyhatalomnak számító Ausztriát! Innentől beindult a gépezet.

Három éve a női váltó Eb-bronzérmes lett, 2007-ben két második és egy harmadik helyet „termelt” a magyar küldöttség a kontinensviadalon, tavaly pedig egy ezüst- és egy bronzérmet szerzett. Igaz, a tavalyi évet, különösen az Európa-bajnokságot, sohasem felejtik el a versenyzők.

Női váltónk ugyanis azért nem indult el a döntőben, mert a vezetők elnézték a kezdési időpontot, így a lányok még nyugodtan készülődtek az öltözőben, amikor elrajtolt a futam. Mélypont volt – s nem csak az ő életükben. De mindanynyian felálltak onnan.

Mit felálltak! Torinóban, az Európa-bajnokságon egyenesen szárnyaltak!

Torino a magyar short trackesek sikervárosa – három évvel ezelőtt azzal írtak sporttörténelmet az olasz városban a korisok, hogy 26 év után olimpiai pontokat szereztek. A hétvégén pedig minden idők legjobb Eb-eredményét érték el: a női váltó 3000 méteren megnyerte a sportág első magyar kontinensbajnoki aranyérmét, s Knoch Viktor összetettben elért harmadik helye is példa nélküli eredmény.

Rossz feltételek között is eredményesek

Tudatosan építkeznek a hazai szakemberek, pedig mostoha körülmények között készülnek. A válogatott tagjai, még a vidéken élők is, csütörtöktől vasárnapig a budapesti Gyakorló Jégcsarnokban tréningeznek, hiszen tulajdonképpen csak itt van lehetőségük az edzésekre – egész évben. A junior- és felnőttkeret együtt készül a megméretésekre, s már most látszik, hogy megvan a második csapat is. Vagyis van utánpótlás. S ha megvalósulnak a terveik, vagyis a vidéki bázisokon sikerül létrehozniuk a sportiskolai rendszert, amelynek keretében tanulmányaik mellett gyorskorizhatnak a gyerekek, akkor lesz is.

Világosan látszik: Magyarország csak az épített pályájú téli sportágakban érhet el sikereket. S bár ezekből ma még nincs túl sok, az eredményeket már most is szállítja egy-két téli sportág.

A rövid pályás gyorskorcsolyázók meghódították Európát – mostantól azért dolgoznak, hogy minél közelebb kerüljenek a világ élmezőnyéhez.