Megint hegyet mászna

Elméletileg önre kedden meccs vár, gyakorlatilag viszont…Elméletileg önre kedden meccs vár, gyakorlatilag viszont…

Pihenőnap. A csapat hétfőn edzett utoljára az elődöntő előtt, én is ott voltam, aztán a többiek elutaztak Londonba, én meg elkezdtem készülni a két szabadnapomra.

Beletörődött, hogy nem játszhat?

Inkább azt mondom, idomulok a helyzethez. Nem idegeskedem, tudom, mi megy a háttérben.

Elárulja?

Nem tartozik a nyilvánosságra. Nézze, mindent megtettem, hogy bekerüljek a csapatba, nincs rám egy rossz szavuk sem. Csak a vezetők hoztak egy döntést, hogy nem juthatok szóhoz.

Hányadik számú kapus a Burnleyben?

Harmadik. De nem ez a lényeg, hanem az, hogy ne keverhessek be a rangsorba.

Összeveszett valakivel?

Dehogy. Aki ismer, tudja, hogy nem vagyok haragtartó, fel sem vetődött, hogy összetűztem volna játékossal vagy edzővel. Ilyen sehol sem fordult még elő velem.

Nem hiányzik a védés?

Most védtem. December harmincegyedikén volt egy edzőmeccs, nyertünk három kettőre, a két kapott gólom két öngól volt. Az U18-asoknál védtem a nagyok ellen, reggelre híre is ment itt az eredménynek.

Így sincs esélye Burnleymezben kivonulni a pályára?

Nincs. Kialakult egy hierarchia, ami stabilnak tűnik.

Ajánlatra vár vagy arra, hogy lejárjon a szerződése?

Inkább odafigyelek, hogy hasznosan töltsem az időt. Már május óta tudom, hogy ez lesz a helyzet, ennek megfelelően építettem fel az utolsó fél évemet. Tizenhét éves korom óta folyamatosan tűzben voltam, utaztam, készültem, meccset játszottam szünet nélkül, ez elég megterhelő. Sohasem volt részem hosszabb pihenőben, és szerencsére a sérülések is elkerültek. A Herthánál olyan előfordult, hogy kéthárom hónapot kihagytam, aztán az utolsó egy hónapban nem védtem, de akkor is ott kellett lennem. Most meg nem. Nincs rajtam nyomás.

Anyagilag megérzi?

Itt kicsit másképp fizetnek. Németországban átlagos fizetésem volt, amire jó prémium jött, hogy ösztökéljenek a csapatba kerülésre. Itt viszonylag magas a fizetés és alacsony a prémium. Nem fogok megőrülni, tudom, hogy bizonyos dolgokat nem tudok egyedül megoldani. Véletlenek meg nincsenek, az sem volt az, hogy az edző, aki idehozott, felállt a padról.

Ezek szerint nem a csapaton belül van a baj?

Nem ezt mondtam. Maradjunk az edző eseténél. Egyszer felállt, megkérdezte, akar-e a csapat vele együtt dolgozni vagy sem. Nem jött reakció, erre a meccs után egyből lemondott.

Konzekvens. Ön nem akar lelépni?

A kapusedzőnk épp most mondta, hogy védenem kellene, és ő majd megpróbál segíteni. De szerintem igazából az egyesületen akar segíteni, nem rajtam.

Ha jön ajánlat, elmegy?

Meg kell gondolnom.

Ennyire kényelmes a kispad?

A lelátón ülök.

Na de komolyan!

Én másképp dolgozom fel az ilyen ügyeket. Az az elvem, hogy ha az ember felmegy a hegyre, onnan le is kell jönnie, hogy egy újabbat megmásszon. A hegytetőn csak toporgás van, nekem meg valamit csinálnom kell. Vagy átugrani egy másik csúcsra, vagy lejönni, és felmászni egy másikra. Most ez van. Kijelentették, hogy semmilyen körülmények között sem védhetek, nekem most ezt a helyzetet kell a javamra fordítanom. Elindulok visszafelé a lejtőn, hogy megkeressem a magam következő hegyét.