Nagyon szépen köszönöm a tegnapi hozzászólásokat, köszöntéseket! Thebigturul nevű fórumozónknak is köszönöm a gratulációt a családhoz! A másik kommentjére pedig, amiben azt kérdezte, hogy „Megint kutyaütővel boxolsz?”, csak azt tudom mondani, hogy legyen úgy, ahogy sokan gondolják: könnyen legyőzöm a nem túl erős ellenfélnek tartott „ukrán gyereket”. Egyébként nem lefutott meccs, és nem gondolom, hogy le kellene becsülni Jurij Barasjant. Láttam a meccseit, és meggyőző volt, Hugo Hernán Garay is megingott ellene a 11. menetben. Természetesen jómagam is szívesen bunyóznék Joe Calzaghe-vel vagy Bernard Hopkinssal, de azért ezeket a meccseket nem olyan egyszerű megszervezni, ráadásul nem rajtam múlik… Én is álmodozom amerikai gáláról, nyilvánvalóan mindenkinél jobban vágyom egy nagy meccsre, világhírű ellenfél ellen. Persze érdemes erről ábrándozni, hiszen az álmaink azért vannak, hogy megvalósítsuk őket. Azt kell írnom, hogy rossz helyre címzik ezeket a kívánságokat, az Universum sokkal illetékesebb ebben a kérdésben…Mint írtam tegnap 12x800 méterrel kezdtem a napot. Meglepően jól ment, sokkal jobban, mint gondoltam volna. Ezeket a távokat 3:00 és 3:10 között kell futni, majd egy perc pihenést követően folytatjuk. Ez egy atlétának meg se kottyan, de mi bokszolónk vagyunk…Délután kemény edzés következett, ugyanis kisebb nátha miatt korábban nem tudtam megfelelő edzésmunkát végezni, most ezt pótolni kellett. Balzsay Karesznak másfajta mozgás volt előírva, ő már korábban teljesítette a nehezebb feladatokat. Kicsi kiváló formában van, napról napra jobb erőben látom, kiváló munkát végez.Ma utazunk Magdeburgba, már kinéztem, milyen könyveket viszek el az útra. Ilyenkor könnyedebb regényeket olvasok, a nehezebb olvasmányok majd jöhetnek később. Hamarosan összepakolom a legfontosabb dolgokat, telefont, töltőt, és arra is figyelek, a vlágbajnoki övemet nehogy itthon felejtsem…