Pármai sonkát vegyenek!

Idegesítő?Idegesítő?

Szörnyű, milyen gyorsan kopik a nyelv, ha nem használják – feleli a június óta Olaszországban dolgozó Aldo Dolcetti. – De most legalább visszajön…

Nem sok nyom maradt ön után. Azon túl persze, hogy három nappal az MTK-s kilépését követően elvállalta a harmadik ligás Spal 1907 vezetőedzői posztját. Hogy van? És a családja?

Én remekül, a többiek szintén, köszönöm a nevükben is.

Ezek szerint megoldódott a gond, amely a fáma szerint lezárta harmadik magyarországi időszakát. Együtt a család?

Nem egészen, de a Ferrara és Pisa közti táv nem vészes. Hét közben is haza tudok szaladni. Igaz, nincs sok időm, szinte minden percemet a futball tölti ki.

Készültem: a Spal a második helyen áll, két pont a hátránya a Pro Patriával szemben, a legkevesebb gólt kapta a mezőnyben.

Bene… Vagyis így van.

A vállukon hordozzák a szurkolók?

Azt azért nem, de a ferraraiak ismét olyan boldogok, mint amikor Fabio Capello itt játszott. Fel akarunk jutni a B-ligába, amire meg is van az esélyünk, de ehhez ugyanolyan hatékonyan kell tennünk a dolgunkat, mint eddig.

A szakkomentátorkodás háttérbe szorult?

Teljesen. Itt van dolgom. És hamarosan Magyarországon. Igaz, picit más jellegű. Üzletet nyitunk Budán, s ha minden a terveim szerint alakul, a két ünnep között oda is utazom.

Sportszerbolt?

Dehogy! Sonkát, bort, sajtot, olasz termékeket árulunk majd.

Beáll a pult mögé is olykor-olykor?

Nem terveztem. A futballé az elsőbbség.

Biznisz Budapesten – biztosan nem tér vissza hosszabb távra?

A Honvéd, a Siófok és az MTK az életem része lett, gyakran felidézem magyar emlékeimet, jólesik visszarévedni picit a múltba, de a jövő jobban izgat. Nem állítom, hogy nem jöhet el az a nap, amikor újra a magyar futballban dolgozhatok, de ennek most kicsi a valószínűsége.

Nosztalgiázik?

Hat hónapja az interneten keresztül értesülök a magyar foci eseményeiről, a böngészés pedig előcsalogatja az emlékeket. Érdekel, hogy áll a bajnokság.

A Siófok éppenséggel kieső helyen…

Láttam a tabellát, de nem igazán tudok mit mondani. A Siófok apró klub, reálisan kell felmérni a lehetőségeit, ezért nem is akkora meglepetés, hogy utolsó előtti. Remélem, a tavasszal jobbra fordul a csapat sorsa. Itt a tél, lehet erősíteni, gyakorolni. Ez ránk, a Spalra is érvényes. Hamarosan megnyit az átigazolási piac, ha lesz lehetőségünk, kéthárom labdarúgót mi is igazolunk, de ebben az ügyben az elnökünkkel még egyeztetnem kell az utolsó őszi meccsünk után. Talán magyar játékost szerződtetünk.

Ki a célszemély?

Általánosságban beszéltem. Engem sohasem érdekelt, ki honnan jön, csak az a kérdés, hasznunkra tud-e lenni, képes-e segíteni a csapatnak.

Tippelnék: Filkor Attila a kiszemelt? Ismeri?

A Sassuolo labdarúgója.

Nem fér be a csapatába.

Tisztában vagyok vele, de nem tudom, mi lehet a gond. A magyar futballistával lehet jól dolgozni, csak meg kell találni a közös hangot. Talán ez hiányzik Filkor Attilának, ahogy sok honfitársának is ez lehet a legfőbb problémája. A kommunikáció. A légiósoknak mindig kutya nehéz dolguk van, de azt hiszem, Olaszországban különösen. De igenis lehet velük eredményesen teljesíteni. Erwin Koeman is ezt teszi a válogatottjukkal. Csupa-csupa magyarral.

Látta a nemzeti csapat valamelyik mérkőzését?

Nem, de az eredményeit ismerem – ezek önmagukért beszélnek. A barátaimtól viszont jó híreket kaptam a csapatról. A Formula–1-es pilóták budapesti gálameccsén találkoztam Erwin Koemannal, beszélgettünk is, s engem tökéletesen meggyőzött. Nagyon jó mentalitású futballista volt – edzőként miért lenne más? Tudja, hol a határ, ügyel az egyensúlyra. Nem dobálózik fantasztikus jelzőkkel, ha nyer a csapata, de nem emleget katasztrófát sem egy-egy gyengébb előadás után.

Nem azt mondta, hogy a magyar csapat vele biztosan kijut a világbajnokságra. Azt hangsúlyozta, hogy megpróbálják. Együtt. Profi, realista.

Ha angyal lennék – ahogy nem vagyok –, és lehetne egy kívánsága, mi lenne az?

Kettő?

Rendben, ez volt az első. Tehát?

A világban sok a zűr, pénzügyi, gazdasági gondok nyomasztják az embereket. Szóval azt szeretném, hogy a futballon keresztül találjanak enyhülést. Legyen ez így Magyarországon, sőt Ferrarában is, és a Spallal jussunk fel a Serie B-be, azok a drukkereink pedig, akik a Cesena elleni meccs hajrájában balhéztak, s ezért a Pergocrema elleni szezonzárónkra nem kísérhetnek el minket a szurkolóink, gondolják át, milyen következménnyel járt a tettük.

Ez már a negyedik óhaj volt.

De hiszen mindjárt karácsony van!