Összepakolt, de marad

A játékosoktól pénteken elbúcsúzó Egervári Sándor nem üres kézzel távozott Győrből: egy üveg tokajit és egy plakettet kapott a csapattól. Sokan még akkor sem akarták elhinni, hogy a szakvezető aznap járt utoljára az ETO öltözőjében… Napok óta rebesgették ugyan, hogy edzőváltás lehet nálunk, de mi abban bíztunk, ez csak pletyka. Amikor kiderült, hogy mégsem az, finoman fogalmazva is meglepődtem – kezdte az együttes kapitánya, Stark Péter.

Mondják, hogy a hír hallatán állítólag összepakolta a holmiját…

Igen, összepakoltam, de nem azért, mert ezzel azt akartam jelezni, hogy ha megy Egervári Sándor, akkor én is elköszönök. Tudni kell, minden szezon után hazaviszem a cuccaimat, van, amit kiselejtezek, van, amit elajándékozok. Csupán erről van szó. Imádom az ETO-t, nem is tudom, minek kellene ahhoz történnie, hogy engem elüldözzenek innen.

Tudomásom szerint a vezérkar gyakran kikéri a véleményét. Az edzőkérdés kapcsán is behívatták?

A klubnál töltött éveknek köszönhetően valóban akkora a tekintélyem, hogy megkérdezzenek a legfontosabb ügyekben, ráadásul nagy a pofám, ha faggatnak, őszinte vagyok… Ezt a döntést azonban egyedül Tarsoly Csaba hozta meg, amikor közölte velem, mindössze annyit fűztem hozzá: sajnálom. A tulajdonos azt felelte, hogy ő is.

Mit sem ért, hogy a futballisták ragaszkodtak a szakemberhez?

Mint említettem, Tarsoly Csaba döntött, és mi ezt tiszteletben tartjuk. Az igazat megvallva: nekünk semmi közünk ahhoz, hogy a tulajdonos miként határoz. Saját véleményem persze van.

Megtartja magának?

Készséggel megosztom. Amikor elbúcsúztam Egervári Sándortól, azt mondtam neki: örülök, hogy a játékosa lehettem. Garami József mellett őt tartom a legjobb magyar edzőnek, többek között azért, mert harmincévesen is tudtam tanulni tőle. Mivel minden győztes meccs után megjegyezte, hogy „…de szeretünk nyerni”, a csapat nevében átadott plakettre rávésettem: De szerettünk nyerni – Veled. Úgy láttam, hogy ő is, és segítője, az általunk szintúgy sokra becsült Kenyeres Imre is elérzékenyült ekkor. Talán ez a pillanat is elárulta, milyen egyenes és korrekt viszony volt a szakvezetők és a labdarúgók között.

Mit szól ahhoz, hogy Dragoljub Bekvalac vezetheti az első januári gyakorlást?

Ha már külföldi edzőt hoznak, akkor legalább Lothar Matthäust csábítanák ide… A viccet félretéve: egyáltalán nem örülök annak, hogy a határon túlról szerződtetnek edzőt, ráadásul olyasvalakit, akiről nem is hallottunk eddig semmit. Magyaredző-párti vagyok, nem hiszem el, hogy idehaza nem találni olyan szakembert, aki ne lenne alkalmas az ETO irányítására. De mivel ez megintcsak a tulajdonos döntése, respektáljuk, és természetesen együtt dolgozunk majd a kiszemelt szakemberrel.

Jövő hét elején izgalmas napok várnak önökre: Tarsoly Csaba módosítana a szerződéseken.

Elsőként ajánlom fel, hogy csökkentsék a béremet, azonban családos ember lévén van egy határ, ami alá nem mehetek. Ettől függetlenül remélem, hamar megegyezünk. Ha már itt tartunk, hadd mondjam el: megjelent itt-ott, hogy a csapat és a tulajdonos kapcsolata feszült, előbbi nem tiszteli utóbbit, és így tovább. Ezt a többiek nevében kikérem magamnak! Maximálisan tisztában vagyunk vele, hogy Tarsoly Csaba mit tesz a klubért, ha valaki jót akar a Győrnek, az éppen ő. Egervári Sándor mellett elsősorban neki köszönhető, hogy húsz év után az ETO ismét érmes lett, hogy ezrek látogatták mérkőzéseinket, hogy többször is zúgott a vastaps. Azért van, mire emlékezni.

Mi lesz tavasszal?

Ezt én szeretném a legjobban tudni.