Csodás percek, ünnepelt csapat

„Jegyet vennék!”

Őrület: az Aréna előtt az eredeti ár három-négyszeresét is megadták volna egy tikettért – persze ez sem szédítette meg a boldog tulajdonosokat, ők látni akarták a csapatot. A csapatot, ezt a szeretni való társaságot, amely mer nagyot álmodni. Hangzatos nyilatkozatok nélkül harcolta ki az A-csoportos tagságot is (lehet azt elfelejteni?), hasonlóképpen gondolkozik a téli olimpiai részvételről, a rigai, borzasztóan nehéz kvalifikációról.

Pat Cortina persze óva intette fiait (igen, fiait, mert annak tekinti, szereti őket), a litvánok elleni meccs előtt a februári megméretés szóba sem került. Annál inkább a rivális játéka, megemlítve többek között azt, hogy 2006-ban ezüstérmet szerzett a divízió 1-es vb-n, azaz ajánlatos felettébb komolyan venni. „A szapporói hat-nulla már régen volt” – fogalmazta meg a jégre lépés előtt az öltözői véleményt Kovács Csaba, mindazonáltal a publikum hatalmas örömére az első pillanatokban nyomatékosította válogatottunk, ki az úr a háznál. A fölény a hetedik percben érett góllá, amikor is emberelőnyben Tokaji Viktor fenomenális, védőket elfektető passzát Vas János váltotta gólra. Kisvártatva aztán – szintén fórban – Peterdi Imre lövésébe Holéczy Roger szúrt bele pimaszul a kapu előtt, két kapuvasas gól lett az akcióból. A kisember nagy napja lett hát ez is – néhány jól megérdemelt dobozos sör valószínűleg ezúttal is ott lapult a farmerzsebében. Hacsak a jó barát, Ennaffati Omar nem hozta el kettejük kedvencét, a szilvapálinkát…

A medve bőrére persze nem ittak előre az urak, már csak azért sem, mert az átmeneti zavart kihasználva Sarunas Kuliesius a 14. percben szépített: Szuper Levente először még bravúrral védett, az ismétlés ellen viszont tehetetlen volt. Kész szerencse, hogy a vendégek bekkje, Mindaugas Kieras sípszó után lökte el Ocskay Gábort, így jött az újabb öt a négy ellen játék, és az újabb magyar találat: Ladányi Balázs középről lőtt kíméletlenül, kapásból a kapuba. A hangrobbanást el lehet képzelni…

A folytatásban már nem ment ennyire jól előnyben (kettős fórban sem), a 3–1-es