klubvezetőből, edzőből, játékos ból kiszakadó őszinte vallomásokra, mint inkább a puszta tényre alapozva: a tizenkettedik forduló végére a DVSC, Újpest, Vasas, Haladás alkotta négyes némiképp ellépett a mezőnytől, a listavezető debreceniek előnye nyolc pont az ötödik Kecskemét előtt. Mindazonáltal a fenti kvartett tagjai között bajos lenne testvériesen, 25-25 százalékban leosztani az esélyeket.
Az erőnléttel Újpesten és Debrecenben sincs gond
Megkockáztatjuk: az idén a Debrecen és az Újpest között dől el a bajnoki cím.
Hogy miért?
Nos, a Vasas egyelőre kalaplengetést érdemlő módon, mindamellett erőn felül teljesít, s óriási meglepetés lenne, ha a bajnokság végén a piros-kékek megelőznék a jelenleg előttük álló DVSC, Újpest duót. Mészöly Géza együttesétől a szerb légiósokon kívül saját szurkolói sem várták, hogy az őszi szezonban úgy tapadjon az élen állókra, akár egy pióca, és habár a siker, az időközben felszedett önbizalom, a lendület messze repítheti a Vasast, a trónra aligha, a játékosállomány minőségét tekintve s tapasztalat terén egyelőre ugyanis a Debrecen és az Újpest is jobban áll az angyalföldieknél.
A Vasas kapcsán leírtak a Haladásra is vonatkoztathatók. Érdemes odafigyelni keretes írásunkban a debreceni Dombi Tibor szavaira, aki azt mondja (márpedig ő csak tudja...), az újoncnál a bajnoki cím megszerzéséhez szükséges rutin hiánya lehet a legfőbb hiánycikk. Persze láttunk már csodát, egy évtizede, 1998-ban Németországban például a másodosztályból felkerülve a Kaiserslautern a nagyoknak fityiszt mutatva nyerte meg a salátástálat – ráadásul arrafelé a 10. forduló előtt is egy feljutó, az abszolút újonc Hoffenheim állt a Bundesliga élén, igaz, a Lőw Zsoltot is alkalmazó „falusiak” végső elsőségének így is kicsi a sansza. Summázva: az aranyéremhez nem elég az akarat, az elszántság, a jó játék, a megdicsőüléshez dörzsöltség, a finisben pedig rendíthetetlen önbizalom is szükségeltetik.
A legkisebb oddsszal vélhetően a DVSC és az Újpest sikerét adnák az elmúlt évek magyar bajnokságai után a jelenlegit is árgus szemekkel követő dublini bukmékerek. Pláne ha figyelembe vesszük, hogy a jelek szerint nemcsak a tapasztalat, de a fizikai erő is ezt a két csapatot segíti a legjobban: az Újpest eddigi tizenkét meccsén nyolc, a Loki öt gólt lőtt az utolsó húsz percben, ami jó néhány pontot hozott a konyhára. Az erőnléttel tehát aligha lesz gond…
Hogy mi szólhat még a Loki és az Újpest viadala, azaz a kétszereplős versenyfutás mellett?
A címvédő MTK máris csak a vert mezőnyben
A közelmúlt gyakorlata: az elmúlt három bajnoki idényben a szezon végére csupán két legény (csapat) maradt a gáton. A legnagyobb közös osztó a DVSC, amely valamennyiszer résztvevője volt a páros meccsnek, de ezen a téren az Újpestnek is van – igaz, keserű – tapasztalata, habár nem olyan mértékű, mint az aranyhajrából egyszer győztesen, egyszer vesztesen kikerülő MTK-nak.
A jelenlegi bajnoknak, amelyről ebben az összeállításban bizony már nem sok szó eshetett…