Istvánt, ha páros gyakorlat van az edzésen, mindig az ő társaságát keresi. Ez nekem azért hasznos, mert tőle sokkal inkább elfogadja a kritikákat. Bár Tóth Bencének valóban zseniális húzásai vannak a pályán, több gyerekes butaságot is elkövet, és ilyenkor helyettem a rutinos csatár az, aki rászól, és a helyes megoldásra ösztönzi.”
A legutóbbi két hazai mérkőzésen mindenesetre nem volt azonnali következménye a Fradijátékosok esetleges hibáinak: Bobby Davison sem a Jászberény elleni 1–0-s, sem pedig a hétfői, Szolnok ellen aratott 8–1-es diadal során nem változtatott a kezdőcsapaton.
Vajon mi az oka a szokatlan húzásnak?
„A Jászberény ellen azért nem változtattam, mert féltem, hogy a csere megzavarhatja az együttest – így az edző. – A Szolnok elleni meccsen viszont más megfontolásból maradt végig a pályán a kezdő tizenegy: amikor a hetvenötödik perc környékén szóltam a kispadon ülőknek, hogy kezdjenek el mozogni, egyik futballista arcán sem láttam a tüzet. Nehézkesen álltak fel, mintha a zord időjárás vagy az egyéni sérelem miatt nem lett volna kedvük beállni. Ez számomra elfogadhatatlan, úgyhogy szóltam, hogy üljenek szépen vissza, nem váltunk, hadd élvezzék azok a játékot, akik a pályán voltak az első perctől. Jómagam futballistakoromban, ha csere voltam, végig az edzőm szeme előtt mozogtam, és megizzadtam, mire szólt a szakvezető, hogy készüljek. Tehát van még hova fejlődni: a kiegészítő embereknek meg kell érteniük, akkor leszek velük elégedett, amikor az okoz fejfájást, hogy kiket jelöljek a kezdőbe.”
