A pekingi paralimpia első há rom napján esedékes dzsúdóversenyeken három magyar parasportolóért lehet majd szorítani: a B2-es kategóriában a 81 kilós Vincze Gáborért, a B3asban pedig a +100 kilós Papp Gáborért, valamint egyetlen női indulónkért, a 70 kilogrammos súlycsoportban kvótát szerző Szabó Nikolettért. A szakemberek szerint utóbbitól várható a legjobb eredmény, csakhogy...
„Volt egy Achilles-ín-szakadásom május végén, edzés közben sérültem meg – elevenítette fel a közelmúlt nem éppen kellemes emlékét a 2007-es világbajnokság aranyérmese, akit természetesen műteni kellett. – Jelenleg is tart a rehabilitáció, mostanában kezdtem el dzsúdózgatni, állítólag félidőben vagyok, már ami a gyógyulást illeti. De úgy érzem, úgyis inkább mentális síkon dől el az egész.”
Az edzők mindenesetre biztatják, azzal együtt, hogy még érzi a sérülését, amely ráadásul nem is az első a pályafutását 14 évesen az épek között kezdő, de szembetegsége miatt a látássérültek között folytató 29 esztendős ifjú hölgynek. Tavaly szeptemberben ugyanis a keresztszalagját is operálták, miután az ötödik helyen zárt a látássérültek világjátékán Brazíliában, ahol már érezte a bajt.
„Nem tudtam azt nyújtani, amit akartam, a térdem viszont most már teljesen jó” – adott biztatást Szabó Nikolett, akinek neve ismerős lehet a múlt héten véget ért olimpiáról, ugyanis szerepelt ott ugyanezen a néven egy gerelyhajítónk, ő azonban nem jutott tovább a selejtezőből. A paralimpikon cselgáncsozó ezzel szemben szeretné felülmúlni négy évvel ezelőtti bronzérmét is: „A cél nyilván az arany, szerintem mindenkinek ez.”
Szeptember 9-én szurkolhatunk érte, akárcsak a paralimpián újonc Papp Gáborért, míg Vincze Gábor egy nappal korábban lép tatamira – ő 2000ben Sydneyben, majd 2004-ben Athénban is a dobogó harmadik fokára állhatott fel, így érthetően szintén nagyratörő tervei vannak. Napi két edzéssel készül gőzerővel edzőjével, Keserű Józseffel a Józsefvárosi Diáksport Egyesület színeiben. S ha már vérmes remények: a hazai paralimpiai mozgalomba kilenc éve bekapcsolódó látássérült cselgáncsozók között a magyarok eddig négy bronzérmet szereztek. Az arany és az ezüst viszont még hiányzik. Egyre jobban.
