„Talán mi vagyunk az egyetlen európai ország, amely a költségvetésének alig kéttized százalékát fordítja az egészséges életmódra és a sportra. Általában egy százalék felett van az előirányzat, ráadásul a miénknél lényegesen nagyobb költségvetésekből” – reagált a távirati iroda sportfinanszírozással kapcsolatos kérdésére Schmitt Pál, a MOB elnöke. Mint ismert, vasárnap Kovács Tamás, az olimpiai bizottság sportigazgatója a sportfinanszírozást, a sportvezetői és politikai elitet is bírálta, emiatt is vált elkerülhetetlenné Schmitt megszólalása. (Aki politikusi minőségben is érintett, hiszen a legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz európai parlamenti képviselője.)
Schmitt szerint a kormánynak a mostaninál sokkal többet kellene áldoznia a sport finanszírozására. Ebben az esetben újra itthon dolgozhatnának a legjobb edzők, lehetne sportegészségügy, javulhatna az iskolai testnevelés színvonala, és a sport viszszanyerhetné a presztízsét. Jelenleg azonban sportminisztérium nélkül, az Önkormányzati Minisztérium néhány szobájában tervezik és szervezik meg a magyar sport jövőjét. Az pedig, legalábbis Schmitt szerint különösen elgondolkodtató, hogy amíg az államnak 75 milliárd forint bevétele van a sportból, mindent (így például az önkormányzatokat is) figyelembe véve 60 milliárdot fordít rá. Egyszerű kivonással megállapítható, hogy miből ki profitál.
A sportvezető azt sem titkolta, a magyar küldöttség eddig elmaradt a várakozásaitól, bár még így is szép eredményeket érhet el. A vívóktól öt medáliát remélt, a cselgáncsosokról sem gondolta volna, hogy üres kézzel jönnek haza, így aztán az általa jósolt 6+6+6 éremből – már csak a szabályosság jegyében is – hatra máris keresztet vethetünk. A szép eredményeket nem részletezte Schmitt Pál, de azon azért érdemes elgondolkozni, menynyire kapunk pontos képet a teljes magyar sportról, ha két csapat- (kézilabda, vízilabda) és egy egyéni sport (kajak-kenu) megmenti a komplett olimpiai küldöttséget. Kívánjuk, mentse meg, csak mi ne ringassuk vissza magunkat az álomvilágba.
