Ismét a „Vizeskocka” az úti cél, hátha tanúi lehetünk az „azonosítatlan úszó tárgy” (USO), a nyilvánvalóan nem evilági lény, Michael Phelps újabb varázslatainak. Merthogy szerdán két számban, a kétszáz méteres pillangóúszásban és a 4x200 méteres gyorsváltóban is győzött (utóbbiban Ryan Lochte-val, Ricky Berensszel és Peter Vanderkaay-vel), mindkét versenyben világcsúccsal, ezzel pekingi világrekordjainak száma ötre emelkedett, összesítésben pedig már harmincnál tart.
De nekünk Cseh Laci a fontos, hiszen a Kőbánya SC 22 éves zsenije lassan a földkerekség második legjobb férfi úszójává növi ki magát. Tényleg. Nem beszélve arról, hogy végre a világsajtó is kezdi felfedezni, a kétszáz pillangó fináléja után már amerikai és más tengerentúli újságírók is faggatták – Laci meglehetősen jó angolsággal felelgetett is a kérdésekre –, sőt a hivatalos sajtóértekezleten a Reuters terjedelmes anyagot készített a magyar úszósport büszkeségével.
Ám hogy ez így történhessen, ahhoz emberfelettit – de ami ennél is nagyobb szó: mesterét, Turi Györgyöt is meghökkentőt – kellett produkálnia a halászteleki „albatrosznak”. (Bocs, Michael Gross…)
A fináléba a negyedik legjobb idővel küzdötte be magát Laci, de tudtuk, hogy ez semmit sem jelent – és jól tudtuk. Az új-zélandi Moss Burmester úgy kezdett az egyes pályán, mint egy kamikaze, ötvennél vezetett is, Laci harmadik volt. Száznál negyedik, de a harmadik ötvenet hihetetlenül megnyomta: 28.80-at ment, a legjobbat az egész mezőnyben, Phelpsnek csak 29.22-re futotta! Ennek köszönhetően a harmadik helyen kezdte a baltimore-i fenomén és a fáradó Burmester mögött az utolsó ötvenet, de gyorsan feljött másodiknak, sőt egy pillanatig még az is átfutott néhányunk agyán, hogy ráúszhat Phelpsre, de aztán elmaradt a csoda, „csak” ezüstérem és Európa-rekord lett belőle, mindössze 0.67 másodperccel lemaradva az amerikai mögött.
A célban egyébként Phelps – most először Pekingben! – elég rendesen pihegett, sőt lihegett, aztán a vegyes zónában Laci kimondta a varázsigét, amelyet még soha sehol sem hallhattunk tőle: „Nemcsak elégedett vagyok, hanem boldog is!” Aztán – ilyesmit sem tapasztaltunk még Lacival kapcsolatban – elkezdték faggatni az amerikai újságírók, s egy kolumbiai kollégánk még le is fényképeztette vele magát.
Hála Istennek, a világ végre kezdi felfedezni Cseh Lacit. Már régen itt volt az ideje…
A másik, kitüntetett figyelemmel kísért magyar, Gyurta Dániel megcselekedte, amit megkövetelt a haza: a 200 méteres mellúszás középdöntőjében – kevésbé lehengerlő versenyzéssel, mint előző nap este – összesítésben ötödik lett, ezzel a kettes pályára került a csütörtök délelőtti fináléban. Ideje 2:09.73 perc, a japán Kitadzsima Koszuke volt a legjobb, felülírva Gyurta olimpiai csúcsát a 2:08.61-es idővel.
„Nem történt tragédia, simán döntős vagyok, szerintem örüljünk ennek, ne azt nézzük, hogy elmaradtam a keddi időmtől. Tény, hogy előző este jobban ment az úszás, de így is életem második legjobb teljesítményét produkáltam, másodszor úsztam 2:10 perc alatt. Iszonyatosan megerősödött a mezőny, az athéni ezüstérmes időmmel most nem kerültem volna be a döntőbe” – kommentált a Jövő SC kiválósága. Széles Sándor, Gyurta edzője picit csalódott volt, de tényleg csak kicsit… „Magamnak 2.09.40-et írtam fel, ettől 33 századdal elmaradt Dani, meglehet, azért, mert nem tudott rendesen aludni, be kellett vennie egy könnyebb altatót. A döntőre kijavítjuk az apró hibákat, ha voltak ilyenek.”
Phelps persze a másik csütörtöki döntője után is a dobogó tetejére állt, a 4x200 méteres gyorsváltóról beszélünk. És itt még barátai kis segítségére sem volt szüksége, mint a 4x100-as gyorsváltóban, amelyben Jason Lezak észbontó, 46.06-os utolsó száza kaparta ki a gesztenyét, s ezzel a nyolc arany megszerzésének lehetőségét Phelpsnek.
Ezúttal az elsőnek vízbe ugró Phelps 1:43.31-gyel kezdett, két testhossznyi előnnyel adva át a képzeletbeli váltóbotot Ryan Lochte-nak. Ehhez csak annyit, hogy Turi György, Cseh edzője a kétszáz pillangó után, szemében
folytatás...
