MAGYAR BAJNOKOK

Túl az álomhatáron Túl az álomhatáron

CSERMÁK JÓZSEF A 20 éves, egykori tapolcai bányász fiú (aki azon versenyzett társaival, ki tudja messzebbre ellökni a csilléket) csak 1949ben ismerkedett meg a kalapácsvetéssel. Helsinkiben már a selejtezőben majd egy méterrel dobta túl az olimpiai rekordot, a fináléban pedig a 60 métert is túlszárnyalta, és győzött, míg a címvédő – és addig világcsúcstartó – Németh Imre harmadik lett.

Vereséggel lett bajnok

HÓDOS IMRE A kötöttfogásban, légsúlyban versenyző hajdúnánási birkózó Helsinkiben rögtön az első körben a két évvel korábbi világbajnok egyiptomi Hasszán Mahmudot verte meg (nem is tudta, ki az ellenfele), majd jó néhány győzelem után csak arra kellett figyelnie, nehogy az utolsó meccsen két vállra fektesse a szovjet Artyom Terjan. Sikerült – Hódos 3:0-s vereséggel lett olimpiai bajnok.

Az ötvenedik

SZILVÁSY MIKLÓS A váltósúlyú birkózó gyakorló rendőrként balesetet szenvedett: bal lábába fúródott egy revolvergolyó. Ő azonban otthon fekve követ kötött a lábára, azt emelgette, hogy megerősítse a sérült testrészt. 1948-ban az olimpiai döntőig jutott, de a svéd Gösta Andersson legyőzte. Négy év múlva Szilvásy visszavágott, s szerezte a magyar sport ötvenedik olimpiai aranyát.

Legyőzte a demizsonfejűt

PAPP LÁSZLÓ A magyar bokszlegenda Helsinkiben nagyváltósúlyban második olimpiai aranyát gyűjtötte be. Legnehezebb meccse az első volt, az amerikai Elsworth Webb ellen. „Odanézek, azt hittem, menten szívbajt kapok. Jött egy ilyen nagy demizsonfejű a szorító felé, átugrott a köteleken” – emlékezett vissza, de aztán megverte az amerikait – és mindenki mást is.

Sok szenvedés után

KELETI ÁGNES Már 1938-ban válogatott kerettag volt, de a második világháború idején – zsidó származása miatt – nem versenyezhetett, álnéven kellett bujkálnia, cselédkednie. Londonban röviddel a versenyek előtt megsérült, de Helsinkiben, 31 esztendősen elnyerte első olimpiai aranyát – talajon. Gyűjtött még egy ezüstöt és két bronzot, négy év múlva Melbourne-ben pedig igazi csodát tett…

Hat medáliát szerzett

KORONDI MARGIT A celjei születésű tornász szerezte felemás korláton az első magyar aranyat Helsinkiben. Talajon és gerendán, valamint egyéni összetettben harmadik lett, míg az összetett csapatban ezüst-, a kéziszercsapatban bronzérmet szerzett, azaz hatszor állhatott fel a dobogóra! Az olimpia után sérülés miatt visszavonult, de 1956-ra visszatért – újabb csapatarannyal és egy ezüsttel.

Most is készen volt a beszéd

TAKÁCS KÁROLY Jobbkezesből lett balkezes lövő, miután hivatásos katonaként egy gránát felrobbant a kezében. A gyorstüzelő pisztolyosok között 1948-ban olimpiai bajnok lett, négy év múlva ismételni tudott, és amint Londonban, most is készen volt a zakózsebében az előre megírt győzelmi beszéd… Mögötte pártfogoltja, Kun Szilárd végzett, holtverseny után, szétlövéssel az ezüstért.

Folytatódó hegemónia

KOVÁCS PÁL, KARDCSAPAT A magyar kardvívó-hegemónia nem szakadt meg. Csapatban az örök rivális olaszok most voltak a legjobbak, de két asszóval a vége előtt hiába vezettek 7–6-ra, előbb Berczelly Tibor nullázta le ellenfelét, majd Kárpáti Rudolf bebiztosította az aranyat. Berczelly bronzérmes lett egyéniben, 2. Gerevich Aladár, az aranyat a Londonban 3. Kovács Pál szerezte meg.

Alig tudtak kiutazni

ÖTTUSACSAPAT Benedek Gábor, Szondy István és Kovácsi Aladár az olimpiák történetének első öttusa-csapatversenyét nyerte meg. A magyarok lövészetben remekeltek, úszásban a jeges víz inkább a nagy esélyes svédeknek és a vívásban már elszálló finneknek kedvezett – előbbiekkel a futás előtt szinte holtversenyben álltak a mieink, de Benedek remeklésével megszerezték az aranyat.

Aranyérem pólóssapkában

SZŐKE KATALIN A 17 esztendős kislány meglepetésre nyerte meg a 100 méteres gyorsúszást, amelyben az első hat helyezett szinte egyszerre csapott be a célba. Nyugodt volt, míg a többieket visszavetette a halogatott kezdés, az elrontott rajt (egyedül a papája, Homonnai Márton vízilabdás sapkájában úszó Szőke nem ugrott ki) és a Temes Judit elszakadt sapkája miatti kavarodás. (Ő végül 3. lett.)

Remek hajrá

GYENGE VALÉRIA Gyerekkorától olimpiai bajnok akart lenni, de nemigen számoltak vele a 400 méteres gyorsúszás esélyeseként. A középdöntőben már a legjobb idő volt az övé, a fináléban pedig csodálatos hajrával, olimpiai csúccsal győzött – méghozzá a mellúszásban is kiváló Novák Évát megelőzve. Székely Éva ugyanitt hatodik lett.

Még egy pompás finis

SZÉKELY ÉVA A 200 méteres mellúszás győztese az úszáshoz nem, de a lóversenyhez annál jobban értő édesapjától kapta a tanácsot: a táv háromnegyedéig várjon ki, és a hajrában robbantson. Így is tett, s lehajrázta Novák Évát (aki három éremmel, és – miután egy éjjel kiszökött a faluból a belga nagykövetségre megházasodni – belga sportújságíró férjjel zárta a játékokat).

Az egyetlen világcsúcs

4x100 MÉTERES NŐI GYORSVÁLTÓ Szőke Katalin, Novák Éva, Temes Judit, Novák Ilona és a csak az előfutamban úszó Littomeritzky Mária szállította a negyedik női úszóaranyat – ráadásul a versenyek egyetlen világcsúcsa is az ő nevükhöz fűződik. Tudták, hogy győzni fognak – elvégre messze kiemelkedtek a mezőnyből, az egyéni eredményeket figyelembe véve övék volt a legjobb átlagidő.

Döntetlenek sora

VÍZILABDACSAPAT Jeney, Vizvári, Gyarmati, Markovits, Bolvári, id. Szivós, Kárpáti, Szittya, Antal, Fábián, Hasznos, Lemhényi, Martin. A csapat az elődöntőben a három legerősebb riválissal, a szovjetekkel, a jugoszlávokkal és a hollandokkal került egy csoportba, és lépett tovább, majd a négyes döntőben ismét 2–2-t játszott a jugoszlávokkal. Jobb gólkülönbséggel megszerezte az aranyat.

Az Aranycsapat aranya

LABDARÚGÁS Bozsik, Budai, Buzánszky, Csordás, Czibor, Dalnoki, Grosics, Hidegkuti, Kocsis, Kovács, Lantos, Lóránt, Palotás, Puskás, Zakariás – ismerős névsor. Öt meccsen elért 20:2-es gólarány, 28 év után újra győzelem az olaszok ellen, a címvédő svédek 6:0-s leigázása és az Aranycsapat első nagy sikere a jugoszlávok elleni, 2:0-ra megnyert fináléban. Gólszerző: Puskás, Czibor…