Nehéz a Loki sorsolása
Semmi sem jelzi jobban a bajnoki rajt közeledtét, mint hogy csütörtökön az MLSZ-ben elkészült a bajnokság őszi menetrendje. A csapatok elmúlt évi szereplését figyelembe véve a nyitányon a legnagyobb érdeklődésre a bajnok MTK Budapest kaposvári vendégjátéka és a Debrecen– ZTE találkozó tarthat számot. Ha a hagyományokra figyelünk, a Honvéd– Vasas párharc tartogathat érdekességeket, ha pedig arra vagyunk kíváncsiak, hogy az újoncok mire képesek egy osztállyal feljebb, a Kecskeméti TE–Paksi FC és a Szombathelyi Haladás–Győri ETO FC kilencven percre kell fókuszálnunk. Az első játéknap július 25-e, péntek, a találkozók egységesen 20 órakor kezdődnek, azonban tudni kell: miután a televíziók kijelölik, mely párharcokat kívánják közvetíteni, az időpontokban még lesznek változások. A debreceniek a ZTE-meccs után Győrbe utaznak, fogadják a Fehérvárt, letudják a nyírségi rangadót, majd az Újpestet látják vendégül – nem egyszerű nyári sorsolás.
Eredetileg oda-vissza vágós rendszerben, azaz két mérkőzésen dőlt volna el a Szuperkupa sorsa (a tervezett időpont július 9. és 12. volt), azonban a bajnoki címvédő MTK Budapest elöljárói azt kérték, hogy csak egy meccs döntsön a trófeáról. A Magyar Kupa-győztes DVSCTEVA vezetői belementek a kérésbe, így a találkozót július 20án Debrecenben rendezik.
És ha már változás...
Egy évvel ezelőtt hívták életre a Ligakupát, nem titkoltan azzal a szándékal, hogy az élvonalbeli labdarúgók megközelítőleg anynyi mérkőzésen lépjenek pályára, mint a nemzetközi futballelit. Arról ugyan lehet vitatkozni, hogy a kezdeményezés elérte-e a célját (jó néhány klubnál a tartalékok játéka került előtérbe...), az biztos, hogy az eredeti elképzelés nem volt rossz. Tavaly külön őszi és tavaszi kiírás volt (előbbit a Fehérvár, utóbbit a DVSC nyerte meg, a két első helyezett fináléjában a Disztl László irányította székesfehérvári gárda diadalmaskodott), ezúttal viszont közös őszi–tavaszi kiírás készült. Ennek végső formája akkor válik ismertté, ha a tizenhat élvonalbeli együttes mellett az indulásra felkért nyolc NB II-es klub írásban is megerősíti részvételi szándékát. Az érintetteknek jövő hét közepéig van lehetőségük erre, majd július 25-én, a Soproni Liga rajtját megelőző sajtótájékoztatón ismertetik a tervezett négy, hatcsapatos csoportot.
Jó ideje biztosak lehetünk már abban, hogy egy bajnoki osztály mezőnyét nem azok az együttesek alkotják (az élvonal kivételével), melyek az előző évi teljesítményükkel erre jogot szereztek. Itt van például a második vonal... Normális esetben a két NB II-es bajnok helyére érkezne az első osztály két kiesője, a három-három kiesőt pedig az NB III hat aranyérmese váltaná. Csakhogy az élvonalból menet közben kizárt Sopron az NB IIben sem indulhat, az NB III-as Szentlőrinc nem vállalta a magasabb osztályt, így egyelőre harminc csapat részvétele biztos a második vonalban. Az elnökség döntése alapján az alsóbb osztályból (vagyis az NB III-ból) kell feltölteni a mezőnyt, így néhány napon napon belül eldől, hogy a Győr második csapata mellett a Balatonlelle vagy a Baja léphet-e egy lépcsővel feljebb.
Eredetileg napirendi pontként szerepelt Várhidi Péter előterjesztése a rábízott olimpiai csapat felkészüléséről, de ennek megtárgyalását a következő ülésre halasztotta az elnökség. Érdekesség, hogy a szövetség gazdasági irányítói mostantól havi rendszerességgel tájékoztatják az elnöségi tagokat az aktuális pénzügyi helyzetről, valamint a jogi bizottság előterjesztése alapján a testület foglalkozott az MLSZ szabályaival kapcsolatban tett ügyészségi észrevételekkel is. Ezek három nagy csoportba sorolhatók, és szakértői vélemények alapján két témakörben minden további nélkül meg lehet változtatni a paragrafusokat (az ügyészség észrevételeinek megfelelően), míg a harmadikban (ami a külföldre szerződő játékosok után az utánpótlásalapba befizetendő összeg jogszerűségét illeti) a jogászok vitatják a kifogás megalapozottságát.
