Talán nem kellett volna a negyeddöntő után legyártatni és piacra dobni az Europameister 2008 feliratú trikókat…
Talán nem kellett volna Portugália legyőzését követően hozzáfogni a berlini „aranybuli” szervezéséhez…
Talán nem kellett volna a finálé előtt az Európa-bajnokot megillető serleg méretes fotóját a német csapat szálláshelyén kiszögezni…
Talán a fentieknél is fontosabb, hogy Spanyolország ellen nagyobb akarattal és alázattal kellett volna futballozni. Legalábbis így írnak a hétfői német lapok, amelyek egyfelől elismerőleg szólnak a Nationalelf háromhetes teljesítményéről, másfelől meglehetősen kritikus hangnemben számolnak be a bécsi ütközetről.
Érdekes, hogy a szurkolók lelkesedése is hamar elillant: amíg az elődöntőt, majd a döntőt félmillióan tekintették meg a Brandenburgi kapuhoz vezető Június 17. úton felállított kivetítőkön, a hazatérő csapat tegnap délutáni ünnepélyes fogadására „mindöszsze” százezren gyűltek össze – holott már napokkal korábban elrendelték az iskolai szünetet június 30-ra, mondván, hadd köszöntse minél több gyerek a hősöket. A szolid hangulathoz hozzájárultak a játékosok is: az összejövetelről élőben tudósító közszolgálati televízió jóvoltából egy ország láthatta és hallhatta, hogy jó néhány labdarúgó mennyire csalódott az elbukott finálé miatt; különösen Michael Ballack, akié – a rosszmájúak szerint – a világ leggazdagabb ezüstgyűjteménye…
A németek persze nem lennének németek, ha már nem a következő győzelmet terveznék. Fringsék ugyanis a „So gehen die Deutschen bis 2010”, vagyis az „Így mennek a németek 2010-ig” szöveggel ellátott felsőben léptek fel a színpadra, utalva arra, hogy – szerintük – a 2006-os harmadik, illetve a mostani második helyet DélAfrikában az első követi.
Az Europameister 2008-as pólókollekciót egyébként nem kell a szemétbe hajítani: más sportágakban még rendeznek kontinenstornát az idén.