Megjárták a poklot

Hazaérkezett Szarajevóból a magyar kézilabda-válogatott, amely a bosnyákok elleni selejtezőben aratott kettős győzelemmel jutott ki a januári horvátországi férfi-vb-re. A szombati visszavágó a 49. percben a nézőtéren kitörő botrány, valamint a pályára megállíthatatlanul záporozó öngyújtók, esernyők, üdítősüvegek, pénzérmék miatt félbeszakadt, ám ehhez a magyaroknak semmi közük sem volt. Vagyis a világraszóló felfordulás, illetve ennek várható következményei mit sem vonnak le Skaliczki László gárdájának érdeméből, sem a kettős győzelem értékéből. Ezt annak ellenére nyomatékosan kell rögzíteni, hogy a sajnálatos botrány részleteivel is foglalkozunk, de a lényeg mégis a csata sportértéke, a győzelem s a továbbjutás!

Ezt emelte ki Gál Gyula is, aki örült a továbbjutásnak, ugyanakkor egyik kárvallottja volt a bosnyák szurkolók vandalizmusának.

„Hátborzongató légkörben kézilabdáztunk, s az első perctől kezdve órási nyomás nehezedett ránk – mondta a négy gólt szerző veszprémi beállós. – A bosnyák sajtó elképesztően feltüzelte a közönséget, hiszen a sportkommentárok a gyöngyösi meccs óta csak arról szóltak, hogy a kétgólos hátrány szinte semmi, Bosznia-Hercegovina végre kijut a vébére. Erre még semmilyen csapatsportágban nem volt példa. Nemzeti ügy lett a meccs, és amikor veszni látszott az esély, elszabadult a pokol. Nem vagyok ijedős, de Szarajevóban megdermedtem, amikor elkezdődött, s nem szűnt a bedobálás. A jobb szemem alatt pénzérme talált el, az arcbőröm felszakadt, s csak két centin múlott a szemem világa.”

A magyarok másik megsérülő játékosa a veszprémi Eklemovics Nikola volt, aki fájós lábbal is karmestere volt társainak. Balszerencséjére a sérült vádliját találta el az egyik jól célzó néző, aki esernyőjét a küzdőtérre hajítva fejezte ki elégedetlenségét a meccs állása miatt. A kisebb bedobálások (egy-két öngyújtó, papírgalacsin, aprópénz) nem ritkák a balkáni országok csarnokaiban, s az sem döbbent meg senkit, ha dohányoznak a nézők a teremben. Ezeket a jelenségeket általában elnézik a bírók és az EHF-ellenőrök, akik a kisebb cirkuszokat betudják a déli szurkolók habitusának. A rendezési hiányosságok azonban bizonyos szinten túl már nem tolerálhatóak, s a szarajevói csatában a svéd Björn Ericsson ellenőr úgy ítélte meg, a bosnyákok átléptek minden határt, s nincs esély a mérkőzés biztonságos folytatására.

„Amikor már nagyon eldurvultak az események, én is féltem – mondta a gummersbachi Fazekas Nándor kapus. – Az ellenőr, aki a biztonságunk érdekében az öltözőbe parancsolt bennünket, valamivel később azt mondta, folytatódik a mérkőzés. Ennek egy feltétele van, a szurkolóknak semmit sem szabad a pályára dobniuk. Erre aztán nem látott esélyt, ezért berekesztette a meccset. Még sosem voltam hasonló körülmények között, de az ellenségemnek sem kívánom.”

Az EHF egyik szakértője (kérte, a nevét ne közöljük) szerint nem szerencsés megjósolni, milyen döntést hoz, illetve milyen büntetést szab ki a bosnyákokra az európai szövetség fegyelmi bizottsága, amely hivatalból vizsgálja a történteket. Szerinte a magyarok vb-résztvevőnek tekinthetők; a meccs újrajátszása szóba sem jöhet, a magyarokat a botrány miatt semmilyen felelősség sem terheli, s a bosnyákokat várhatóan kizárják a következő Eb-selejtezőből.

A közelmúltban az európai kézilabdában tétmérkőzésen nem történt hasonló eset. Legutóbb a férfi EHF-kupa 2002– 2003-as idényében a nyolcaddöntőben a Zamet Rijeka (horvát)–Dinamo Asztrahan (orosz) találkozót szakította félbe a macedón Dusan Mikik EHF-ellenőr, mert a szurkolók a pályára futottak, és megvertek néhány orosz játékost (a fiumei pályát betiltották, a meccset 10–0-s gólkülönbséggel az oroszok javára írták, akik otthon 29–18-ra győztek).