A modern futball egyik legkü lönösebb alakja Guy Roux, aki majd fél évszázadon keresztül, 1961 és 2005 között dolgozott a francia Auxerre vezetőedzőjeként, és bajnoki címet, valamint kupát is nyert a csapattal. A 69 éves francia tréner televíziós szakkommentátorként követi a helyszínen az Eb eseményeit, Bernben készségesen válaszolt lapunk kérdéseire.
A francia válogatott emberemlékezet óta nem szenvedett olyan súlyos vereséget, mint pénteken a hollandoktól. Miként értékeli a csúfos kudarcot?
A hollandok sokkal hatékonyabban futballoztak, így tökéletesen megérdemelték a győzelmet. Szakmailag és látványban is magas szinten teljesítettek.
A románok elleni mérkőzéshez képest elvileg jelentős változást jelentett, hogy Franck Ribéry mellett Thierry Henry szerepelt elöl, a gyakorlatban azonban a Barcelona futballistájával sem vált sokkal veszélyesebbé a csapat. Többet várt tőle?
Henry nem kapott elég labdát, ha viszont egyszer-egyszer mégis eljutott hozzá, rögtön helyzetbe került. Az első félidőben az egyik lövése alig kerülte el a kaput, a másodikban pedig ő szerezte a csapat egyetlen gólját. Erre gondolok, amikor azt mondom, nagyon kevés kell neki a góllövéshez.
Érdekes volt figyelni a pénteki mérkőzés előtt a közönség reakcióját, amikor a hangosanbeszélőn keresztül beolvasták a kezdőcsapatot. A tizenegy játékos nevét óriási üdvrivalgással fogadták, Raymond Domenech szövetségi kapitányét viszont kifütyülték.
Amikor nyer a csapat, kedvelik a kapitányt, amikor veszít, nem szeretik. Így van ez a világon minden országban, nem hiszem, hogy bármi különleges okot kellene keresni a
bíráló hangok mögött. A füttyszó sokkal inkább a gyenge Európa-bajnoki rajtnak, mint Domenech személyének szólt.
Mely csapatokat tartja esélyesnek a győzelemre?
Az első mérkőzéseken szerzett benyomásaim azt mondatják velem, Portugália, Spanyolország és talán Hollandia a legerősebb. Franciaországnak a csoportból is nagyon-nagyon nehéz lesz továbbjutnia.
Az elmúlt fél évszázadot szinte végigdolgozta edzőként. Melyek a legfontosabb
jellemzők, amelyek megkülönböztetik a mai labdarúgást, mondjuk, a negyven évvel ezelőttitől?
Technikában és erőnlétben is jóval magasabbak az elvárások. Hangsúlyosabbá vált a védekezés, és ahogy teltek az évek, úgy lett egyre nehezebb a csatárok feladata. Leegyszerűsítve azt lehet mondani, hogy amíg régen sokan támadtak és kevesen védekeztek, ma sokan védekeznek és kevesen támadnak.
A futballban eltöltött évtizedek tapasztalata alapján nyilván a magyar labdarúgás változásaira is nagyobb rálátása van. Meg tud nevezni mai magyar futballistát?
Az Auxerre-ből ismerem Vadócz Krisztiánt, akit ügyes játékosnak tartok. De könnyebb a régiekről beszélni, Kovács Kálmánról vagy Burcsa Győzőről, akire a Videotonban figyeltem fel. Emberként és labdarúgóként is sokra tartottam őket, szívesen emlékszem vissza a közösen eltöltött évekre.