Méltó volt a befejezés

Tíz perccel a bronzmérkőzés után a résztvevők egyike sem tette tiszteletét a sajtótájékoztató helyszínén, de mivel ez végig így ment a négyes döntő alatt, mindenki a bejáratott módszerre váltott, és ahol érte, elkapta az interjúalanyokat.

Földi László például a tévéállások felé igyekezett a meredek lépcsősoron, majd telefonon és élőszóban is nyilatkozott a sok érdeklődőnek.

„Irtózatos meccset játszottunk a Mladost ellen, a körülmények még rosszabbak voltak, mint az elődöntő idején. Esett, a szél még erősebben fújt, ráadásul összevissza. Emiatt rövid passzokkal kellett építkezni, ami lassította a játékunkat. Három negyeden át fej fej mellett haladtunk a horvátokkal, de az utolsó szakaszban szenzációsan játszottunk, sok helyzetet teremtettünk. A Jug ellen még érződött néhány játékoson, hogy ez az első igazán nagy esemény, amelyen részt vesznek, hibáztak, és rossz megoldásokat választottak. A Mladost ellen azonban már elég higgadtak voltunk, hogy kihasználjuk a lehetőségeink nagy részét, így szépen zártuk a szezont” – öszszegzett Földi kapucniban, de csuromvizesen.

A játékosok eközben ugyanígy tettek, csak a medenceparton.

„A bronzmeccs felénél úgy tűnt, hogy mi bírjuk jobban. Nyeregben éreztem magunkat, annak ellenére, hogy nemegyszer hátrányban voltunk. Amit egymás közt megbeszéltünk, hogy szívvel játsszunk, és zárjuk le ezt az évet méltón, sikerült” – mondta Varga Dénes újságnak, tévének, rádiónak.

A kérdésre, hogy a szezon elején elfogadta volna-e a magyar bajnoki címet az Euroliga bronzérmével párban, ezt válaszolta: „Abszolút, egyből kitépem a tollat a kezéből az illetőnek, és aláírom.”

A finálé lefújása után néhány perccel a Vasas játékosai már masíroztak a fehér pavilon felé, ahol némi tétlenkedés után a növekvő tömeget látva a LENképviselők elkezdték kiosztani a bronzérmeket. A kicsi sátorban máskor is alig lehetett elférni, hát még ekkor. A piroskékek begyűjtötték, ami jár, aztán elpárologtak, és mire megnyugodott az uszoda, rég eltűntek a sötétben. Ünneplős vacsorára mentek, aztán itthon még néhány nap levezetés, és tényleg vége a klubszezonnak. Amely abszolút sikeres lett a Vasas számára.