Profi futball után amatőr befejezés
Azt mondják a hozzáértők (minden bizonnyal joggal), hiába gyenge egy mérkőzés színvonala, amennyiben potyognak a gólok, a nézők nem távoznak csalódottan a stadionból. Diósgyőrben a szimpatizánsok kilenc találatnak tapsolhattak a Vasas vendégjátéka során – a kilencven perc megérte az árát. A gólok elosztása mindenképpen meglepetés, arra ugyanis kevesen számítottak, hogy az utóbbi három bajnokiját elveszítő, a Magyar Kupából az NB II-es Integrál-DAC ellen hazai pályán kieső Vasas idegenben győzi majd le a DVTK-t, amely két sikeresen megvívott párharcot követően várta az újabb összecsapást. A piros-kékek középpályása, Németh Norbert erőtől duzzadó futballjával régi önmagát idézte, ráadásul pályafutása során először rúgott úgy büntetőt, hogy a kapuban Köteles László kiállítása után egy csatár, Simon Attila állt...
Abban alighanem megegyezhetünk, Diósgyőrben ötezer szurkoló nem átlagos kilencven percnek lehetett szemtanúja...
Való igaz, nem sűrűn játszik az ember öt négyes bajnoki meccset – felelte a 22. forduló legérdekesebb találkozóján két gólt szerző Németh Norbert. – Amikor a hajrában cseréltünk, és lejöttem a pályáról, még öt kettőre vezettünk, aztán a kispadon ülve idegeskedhettem azon, milyen amatőr módon hozzuk fel az ellenfelet.
Meg tudná mondani, mikor rúgott a Vasas legutóbb öt gólt?
Egészen biztosan nem mostanában. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az utóbbi időben rengeteg helyzetet alakítunk ki, az már más kérdés, az adódó lehetőségekkel rendre nem élünk. Felépítjük a támadásokat, megcsináljuk a nehezét, aztán valahogy meglepődünk, amikor már csak a kapussal állunk szemben. Nem értem, miért van ez, hiszen edzéseken sokat gyakoroljuk az ilyen szituációkat.
A diósgyőri találkozót megelőzően az Újpest és a Paks kapujába sem tudtak betalálni, ráadásul a Magyar Kupában hazai pályán búcsúztak az NB IIes Integrál-DAC-cal szemben. Ilyen eredménysor után milyen reményekkel lehet várni a DVTK elleni találkozót?
Szégyen, hogy egy alacsonyabb osztályú csapat kivert minket a kupából, de túltettük magunkat a kudarcon. Elhiheti, az Integrál játékban nem nőtt fölénk, és ahelyett, hogy a két meccs alapján mondjuk tíz kettes összesítéssel jutottunk volna tovább, kiejtettük magunkat. Aki futballozott, az tudja, előfordul az ilyesmi, nem mindig az a csapat nyer, amely kialakítja a helyzeteket. Diósgyőrben többen jól futballoztak közülünk, és mert a kapu előtt is jó döntéseket hoztunk, fontos három pontot szereztünk.
Mire gondolt, amikor a büntetőjét a hazaiak csatára, Simon Attila próbálta hárítani?
Két góllal vezettünk akkor, túlzottan nagy teher azért nem volt a vállamon. Egyébként is, aki izgul, az ilyenkor ne álljon oda a labda mögé. Kétségtelenül érdekes helyzet volt, pályafutásom során ilyen még nem adódott, azt azonban nem állítanám, hogy nehéz dolgom volt a kapuba találni.
Egy ismerősöm mindegyik átigazolási időszak után bajnoknak kiáltja ki a Vasast. Mondja meg őszintén, csapatának hol van a helye a magyar bajnokságban?
A tavalyi ötödik hellyel magasra tettük a lécet, az ősszel azonban gyengén teljesítettünk, így vérmes reményeink nem lehetnek. A hetedik-nyolcadik helyre azért odaérhetünk, és egyszer talán majd a bajnoki cím megszerzésének is lesz realitása. Nem tagadom, vágyom az aranyéremre.
