Ric Bucher, az ESPN-magazin sztárriportere február 5-én robbantotta a bombát a földkerekség legolvasottabb sportsite-ján: a Phoenix Suns és a Miami Heat agytrösztje megállapodás előtt áll Shaquille O’Neal és Shawn Marion klubcseréje ügyében, a „deal” már csak azon múlik, Shaq átmegy-e az orvosi vizsgálaton.
Átment.
S a behemót szerda este már ott volt a US Airways Center díszpáholyában, a Phoenix Suns–New Orleans Hornets mérkőzésen. A reflektor fénycsóvája rávetült a Suns reménybeli megmentőjére, a helyszíni műsorközlő bemutatta azt, akit bemutatni teljesen felesleges. Shaq felállt, elmosolyodott, majd felmutatta ujját az NBAbajnoki gyűrűvel. Erre a tömeg eszeveszett üvöltésben tört ki, senkit sem érdekelt, hogy egy csaknem 36 éves, többet sérült, mint egészséges, ugrani gyakorlatilag képtelen, évi 20 millió dollárt kereső emberhegyet szerzett meg a klub cserébe egy ereje teljében lévő, valamennyi statisztikai kategóriában kiváló – ráadásul hárommillióval kevesebbet kóstáló – kosarasért, Shawn Marionért, az NBA legkomplettebb játékosáért. (Plusz még Marcus Bankst is odaadta, ha már lúd, legyen kövér…)
Valószínű, az idősebb rajongók emlékeznek még arra a februári vasárnapra, egy nap híján pontosan tizenöt évvel azelőtt, amikor egy 20 éves dinoszaurusz érkezett az America West Arenába, és egy óvatlan pillanatban akkorát zsákolt, hogy leszakadt az egész kosárszerkezet, s a plexitábla millió apró szilánkra tört. (Pár évvel később Shaq ugyanezt megismételte a New Jersey Nets otthonában is…)
Hasonló látványosságra most nem lehet számítani. Shaq – aki valaha, 1990. december 3-án, az LSU egyetem színeiben a Mississippi State elleni főiskolai meccsen még mostanság is NCAA-rekordnak számító 17 (!) dobást blokkolt – talpa alól már egy újságpapírt sem tudnánk kihúzni, amikor felugrik.
Már ha felugrik egyáltalán. A szakemberek ugyanis idénybeli meccseinek videofelvételeit elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy valami nincs rendben a lábával. Míg ugyanis korábban zsákolással fejezte be lepörgés utáni akcióit, manapság pincérdobással akarja a gyűrűbe juttatni a labdát, s ez nem sikerül. Egyszerűen képtelen ugrani…
Ép ésszel felérni nem is lehet, miért kellett feláldozni a szinte minden statisztikai kategóriában jobb Mariont a pusztán marketingértéket képviselő O’Nealért. A számok mindent elmondanak. A most folyó szezonban Marion többet játszik, több lepattanót, asszisztot, labdaszerzést számlál, jobb a büntetőszázaléka, kevesebbet faultol és kevesebbszer adja el a labdát. Shaq csupán pontszerzésben, dobásblokkolásban és mezőnyszázalékban múlja felül.
A kutya valahol a marketingérték körül van elásva. Robert Sarver, a Suns tulajdonosa szívesen vállalta magára Shaq még két és fél évig élő szerződését – évi 20 millió dollár – Marion másfél évig tartó, évi 17 milliós kontraktusával szemben.
„Ebből csak jól jöhetünk ki – mondta az elnök. – Néhány hét alatt behozzuk a különbséget a merchandisingból, már piacra dobtuk Shaq harminckettes számú Suns-mezét, az emberek kapkodják, mint a cukrot. A tévé még több meccsünket közvetíti, s ha emellett véletlenül szakmailag is beválik a csere, az már csak bónusz lesz.”
Hogy mi szól Shaq mellett? Nem sok minden… Talán az, hogy – minden látszat ellenére – tud futni, az orvos egészségesnek találta, s legkésőbb február 20-án pályára léphet, addigra meggyógyul csípőízületproblémája. Óriási test, eldugaszolja a saját palánk felé vezető utat, s még ha nem is ugrik fel, akkor is viszonylag sok dobást blokkol. Az öltözőben és a pályán vezéregyéniség, remek hangulatot tud kialakítani maga körül – míg Marion személyében az örök elégedetlen, a mindig zsörtölődő kosaras távozik Phoenixből.
S még egy apróság: a hagyomány. Shaq mindhárom eddigi csapatát bevitte a nagydöntőbe: a Lakersszel három, a Heattel egy bajnoki címet szerzett. Mike D’Antoni, a Suns edzője úgy érezte, csapata jelenlegi rohanós, center nélküli stílusával nem képes átrágni magát olyan nyugati nagycsapatokon, mint a Dallas Mavericks (a 213 centis Dirk Nowitzkivel), a Los Angeles Lakers (Kobe Bryant mellett a 216 centis Pau Gasollal és a 213 centis Andrew Bynummal) vagy a New Orleans Hornets (az ördöngös irányítóval, Chris Paullal és a 211 centis centerrel, Tyson Chandlerrel). Miközben a keleti oldalról ott lehet a Detroit Pistons (a 211 centis Rasheed Wallace-szal) vagy a Boston Celtics (a 212 centis Kevin Garnetttel).
Shaq – akiről néhány héttel ezelőtt még az a hír járta, hogy bármikor bejelentheti visszavonulását – a klubcserétől teljesen újjászületett. Nem is egy, hanem két bajnoki címet ígér a szurkolóknak, és nagy hangon kijelentette: akik leírták őt, nagyon gyorsan kénytelenek lesznek „megenni” meggondolatlan szavaikat.
Azért nagy összegbe ne tessék fogadni a Suns bajnokságára.