Kiel, Barcelona, Ciudad Real – és Pick-Szeged.
Öt forduló után ez a négy csapat áll százszázalékos mérleggel saját csoportja élén. Sőt a magyar bajnokcsapat egyvalamiben még ebből a szupernégyesből is kiemelkedik: a legkevesebb (110) gólt kapta az egész BL-mezőnyben. Ennyi alapján persze még nem érdemli ki az Európa legjobb együttese címet, de ez a mutató mindenképpen bizonyítja, hogy a védőmunka kiváló Vladan Matics együttesében. Ami szép jövőt vetít előre.
Elsősorban azért, mert a biztos védelem (élén a zseniális Pukival, azaz Puljezevics Nenaddal) a támadás alapja lehet, márpedig a szegediek nem csupán csapatként kreatívak az ellenfél kapuja előtt. Danijel Andjelkovics, Krivokapics Milorad és Luka Zvizej virtuózai ennek a sportágnak, improvizatív játékuk egyszerre eredményes és látványos. A csapat nyer (a legrangosabb nemzetközi kupában ugyebár), a közönség remekül szórakozik, így mindenki jó jár – csak a vetélytársak nem.
Mint például a szombati áldozat, a Gorenje Velenje, amely megkísérelte tudása legjavát nyújtani, mégis simán kikapott a cundereket, kínai figurákat, kapusbravúrokat bemutató Matics-csapattól. Hét góljával végül Zvizej lett a legeredményesebb – s hogy ki volt a második legtermékenyebb?
Bajusz Sándor, a klub nagy öregje, aki mintha visszaforgatta volna az idő kerekét: 37 esztendősen harcolt, rohant előre-hátra, no meg berámolt hat gólt.
„Voltam már jobb játékos is, de szerintem most elfogadható teljesítményt nyújtottam – mondta Bajusz Sándor a Velenje elleni diadal másnapján. – Sérülése miatt Oszmajics nem állhatott a csapat rendelkezésére, így tudtam, hogy nehéz feladat vár rám. Látványos mérkőzésen sikerült megőriznünk százszázalékos mérlegünket, remélem, ezt a Breszt elleni utolsó csoportmeccs után is elmondhatjuk majd.”
A veterán harcos számára jubileumi volt a szombat délutáni találkozó (lásd keretes írásunkat), igaz, ezzel együtt nem a legfrissebb nemzetközi kupamérkőzés a legkedvesebb neki.
„Amikor az 1994–1995-ösidényben egyetlen góllal búcsúztattuk a Montpellier-t az EHF-kupában, az azért óriási bravúr volt. Nyilván létezik olyan eredmény, amely még ennél is szebb lenne számunkra… Rendkívül erős a mostani szegedi gárda, amelynek talán az a legnagyobb erénye, hogy a maga posztján mindenki maradéktalanul ellátja a feladatát – jegyezte meg Bajusz, akinek van viszonyítási alapja, hiszen már az 1996-os bajnokcsapatnak is tagja volt. – Megkockáztatható, hogy Európa élmezőnyéhez tartozunk, de még korai lenne a legjobbak közé sorolni minket, azt ugyanis ki kell érdemelni. Az egész csapat azon fáradozik, hogy ez valóság legyen. Óriási eredmény volna, ha a BLdöntő közelébe érnénk.”
Már csak azért is, mert az alighanem túltenne Bajusz Sándor Montpellierhez főződő emlékein is.
