Szerda este, a Debrecenben le játszott DVSC-TEVA–DVTK Ligakupa-mérkőzésen Simon Attila a diósgyőri találatok ötven százalékában volt igen aktív főszereplő: ő szerezte ugyanis a második és a harmadik gólt. Oroszlánrészt vállalt a hatalmas meglepetéssel, 4–1es vendégsikerrel véget érő találkozón.
Milyen elképzeléssel léptek pályára a hajdúságiak ellen?
Vereségre egyáltalán nem gondoltunk – szögezte le Simon Attila. – Éhesek vagyunk a sikerre, minimális célként a döntetlen elérését tűztük ki magunk elé. Az volt a legfontosabb, hogy reális esélyünk maradjon a továbbjutás kiharcolására a Diósgyőrött sorra kerülő visszavágón. Minden jobban alakult a vártnál.
Volt valami meglepő a debreceniek játékában?
Az volt az érzésem, hogy mi jobban akarjuk a győzelmet, ennek megfelelően odatettük magunkat. Ők meg mintha úgy gondolkoztak volna, hogy úgyis rúgnak egy gólt.
Mikor érezte azt, hogy nyerhetnek is?
A kettő nullás vezetés megnyugtatott minket. A hazai kispadon is látták, hogy baj van, jött is gyorsan a kettős csere. Amikor szépített a DVSC, kissé megriadtam, de szerencsére másodszor is betaláltam, ezzel visszaállt a kétgólos különbség.
A háromgólos sikert követően a visszavágó lefutottnak tűnik. Ön is így érzi?
Vigyázzunk csak ezzel a megállapítással! Kaptunk mi már ki öt egyre a Debrecentől. Döntő fontosságú lehet, hogy lélekben feladták-e a párharcot, vagy megpróbálnak fordítani. Mi a visszavágón is foggal-körömmel harcolunk a sikerért, nem adjuk olcsón a bőrünket. Nagyon csalódott lennék, ha nem kerülnénk be a Ligakupa döntőjébe.
Sok-sok feladat tornyosul a csapat előtt, hetente általában kétszer kell játszani. Bírják a terhelést?
Valóban három fronton vagyunk még versenyben, de bírnunk kell! Számunkra most a szombati, Paks elleni találkozó a legfontosabb, hiszen a bajnokságban előrébb akarunk araszolni. A teher a hazaiakat nyomja, nekik mindenképpen támadniuk kell. A döntetlent elérhetőnek tartom, a nagy rohanásban kinyílhat ellenfelünk, és akkor eljöhet a mi időnk.
Nem is olyan régen jobbára kihagyta a helyzeteket, mostanában viszont
rendre betalál, tizenhárom gólnál tart a bajnokságban, a Magyar és a Ligakupában. Mi változott?
Egyvalami biztosan: a helyzetkihasználásom. De azt ne kérdezze, minek köszönhetem, mert erre nincs válasz. Most is mindent ugyanúgy csinálok, mint korábban, csak éppen jobb az irányzék. Talán tapasztaltabb lettem, valamit bizonyára ez is számít.
Gyanítom, mostanában sok szurkoló veregeti a vállát elégedetten!
Nem volt ez mindig így! Az őszi idény kezdetén botladozott a csapat, egyes drukkerek igen kemény kritikákat fogalmaztak meg. Még a barátnőmet is megtalálták, és heves szóváltásba keveredtek vele. Mostanra változott a helyzet, tényleg jó érzés diósgyőri labdarúgónak lenni.