Misanóban a víz volt az úr

„Ilyet én még nem láttam!” – hitetlenkedett Talmácsi Gábor az Aspar-csapat boxában állva (bokáig vízben), miközben megpróbálta magasabb régiókba, polcra és szekrényre elhelyezni a bőrruháját, kesztyűjét, sisakját. Misanóban ugyanis péntek délután zuhogott az eső. De nem úgy ám, ahogy itthon megszoktuk, hanem mintha dézsából öntenék. A pályát pillanatok alatt ellepte a víz, az elvezető rendszernek esélye sem volt. Egy vállalkozó kedvű riporter az úgynevezett „teknőben” lévő kanyarban tényleg úgy érezte, mintha óriási dézsában lenne, hiszen majdnem a mellkasáig ért a víz. Olyan volt, mintha a közeli Adriai-tenger öntötte volna el a pályát.

És ez még nem minden. Amikor az Aspar-csapat szerelői megpróbálták becsukni a boxot, az ajtó leszakadt, befolyt a víz, és mindent elárasztott. Nemcsak őket, hanem a többi csapat közül is jó néhányat. Nem volt áram és vele együtt odalett az esély az időmérő edzés megtartására. Még ha a technikai eszközök rendben is lettek volna, akkor sem gurulhattak volna a pályára a pilóták, mivel derékig érő vízben nem éppen „üzemszerű” motorozni. (Legutóbb tavaly szeptemberben, a Malajziai Nagydíj második időmérőjét kellett törölni az eső miatt, de az enyhe zápor volt a mostanihoz képest.)

Pedig a világbajnoki pontverseny második helyén álló Talmácsi Gábor számára jobban nem is kezdődhetett volna a hétvége. Annak ellenére, hogy a pálya 14 év után került vis sza a versenynaptárba, és Talmácsi még csak tévében látta, megelőzte az olaszokat. Igaz, esett az eső. A vizes pályán való motorozásnak pedig Talmácsi nagyon nagy szakértője.

„Esőben teljesen máshogy kell motorozni, mint szárazon; nem szabad lépten-nyomon kiállni a boxba, hanem addig kell körözni, míg megtalálod a megfelelő ritmust, amíg elérsz a csúszáshatárig – mondtaTalmácsi Gábor. – Az én motorom egyensúlya teljesen rendben volt az utóbbi időben, és ez nagyon jó, mert esőben ugyanan nyit kellett rajta állítani elöl, mint hátul. Nem ülök lejjebb vagy feljebb, és ez nagyon komfortos, sokat segít.”

Egyelőre nem tudni, szárazon milyen lesz a versenygép (a hétvége hátralévő részére napos időt jósolnak), és hogy megy Talmácsinak a motorozás, az azonban biztató, hogy a magyar pilóta hasonlatosságot vélt felfedezni a misanói pálya és az itthoni Pannóniaring néhány kanyarja között – márpedig az említett hazai pályát nagyon jól ismeri. Ha pedig mégis esik? Annál jobb!

„Esőben bátornak kell lenni, de nem szabad túl sokat kockáztatni. Most is volt egy kanyar, a hátsó hos szú egyenes utáni, amelyet körökön keresztül nézegettem. Gondoltam, be lehet ott fordulni teli gázzal, de csak a végén próbáltam meg. Kétszáz fölötti tempónál, esőben ugyanis nem teljesen érzi az ember, hol a határ” –tette hozzá Talmácsi. Tőle ez bizonyos fokú szerénység, hiszen pénteken még csak meg sem csúszott egyetlen kanyarban sem.

Ami a misanói pálya sokat vitatott biztonságosságát illeti, a magyar versenyző szerint egy-két helyen talán közel van a korlát, de ez nem egyedi, jó néhány ehhez hasonló van a vb-programban. Talmácsinak mindenesetre tetszik, és ez a legfontosabb.

No meg az, hogy a rendezők az aszfalton kialakult sártenger ellenére optimisták a vasárnapi viadal megrendezését illetően.