Mehmet Scholl elrontott búcsúja
„Biztosan nem mindegyik játékosnak engedtem volna meg, hogy utolsó mérkőzését a Franz Beckenbauer-kupáért játssza” – szögezte le a névadó Császár, jelezvén: nem csak a közönség egyik kedvenc játékosa volt Mehmet Scholl.
Tagadhatatlan, a 37 éves középpályás személyében olyan játékos búcsúzott el a Bayern Münchentől, akinek neve örökre összeforrt a bajor egyesületével, hiszen Mehmet Scholl tizenöt éven át szolgálta a müncheni klubot. Jóban-rosszban kitartott a csapat mellett, talán éppen ezért kedvelték meg annyira a szurkolók.
A kezdés előtt éppen ezért transzparensekből sem volt hiány a stadionban, a drukkerek így is búcsúztak az évek alatt a fejtetejéről fokozatosan haját vesztő, mostanában borostásan futballozó játékostól, ám ez a tény szemmel láthatóan a legkevésbé sem zavarta a lelátón üldögélő, Scholl feliratú mezbe burkolózó fiatal hölgyeket…
És hogy ez a mérkőzés Mehmet Scholl számára valóban fontosabb volt, mint a két együttesnek, azt a mutatott játék hűen tükrözte: a csapatok futballját finoman fogalmazva sem lehetett kapkodónak és gördülékenynek nevezni, ezzel szemben a visszavonuló középpályás igencsak csipkedte magát. Egy szó, mint száz: a zseniális játékosok nem futották ki magukat ezen a találkozón.
Aztán eljött az 53. perc. A cseretáblát kezelő úr rendhagyó módon magasba nyújtott kezekkel jelezte, ezúttal a hetes számú hazai játékos helyére egy másik hetes érkezik, azaz Mehmet Schollt az új csillag, a francia Franck Ribéry váltotta. A német középpályás széles mosoly kíséretében ballagott le a pályáról, a közönség pedig perceken át felállva tapsolta.
Megható pillanatok voltak ezek, az elérzékenyülő középpályás a kispadhoz érve puszival búcsúzott Ottmar Hitzfeldtől, a Bayern vezetőedzőjétől, Uli Hoenesstől, a csapat menedzserétől, majd szép sorjában az összes ott álldogáló labdarúgótól. Még az ekkor már a Barca kispadján üldögélő Samuel Eto'o is felállva tapsolt, így tisztelegve a német klasszis előtt.
Jó lenne tudni, mi járt akkor Mehmet Scholl fejében, vajon milyen érzések keríthették hatalmába… Ugyanis gyanúsan csillogott a szeme.
Az ünneplés nehezen akart félbeszakadni, mert amíg a többi futballista a pályán gyűrte tovább egymást, Mehmet Scholl szép lassan körbesétált a stadionban, minden lelátórész előtt feltette a kezét, meghajolt, jelezvén, nem éppen rövidre (egészen pontosan tizenöt évesre nyúló) szereplésének ezzel vége lett.
Ennyi volt. Nagy kár, hogy a mérkőzés nem volt méltó az ő klasszisához.
