Alig több mint négy perc volt hátra az edzésből, és Talmácsi Gábor az ötödik helyen állt. A boxból hajtott kifelé, és tudta, most vagy soha – mindent egy lapra kell feltennie. Amikor újra az egyenesbe ért, kibújt az egyik lassúbb, hondás versenyző menetszeléből, és tiszta erőből húzni kezdte a gázt. Mindent beleadott, maximálisan koncentrált, mire a tévéközvetítés rendezője észbe kapott, addigra már az ő ideje volt a legjobb az első három szektorban. Attól kezdve rá tapadtak a kamerák – s Talma annak rendje és módja szerint az élre állt. Fél perc volt még hátra, egy kör, amelynek során az ellenfeleknek még lehetett esélyük a javításra. Meg persze Talmácsinak is. Mattia Pasini száguldott előtte, az eddigi edzéskirály, aki most jól láthatóan lassúbb volt nála. Furcsa ezt mondani, de feltartotta. Talmácsi szinte tolta maga előtt az olaszt, de nem akarta megelőzni. Egyrészt azért, mert nem szerette volna elrontani a körét, másrészt érezte, hogy ez az idő már semmiképpen sem lenne olyan jó, mint az előző. Szerencsére ekkorra már csúcsforgalom volt a pályán, szinte lehetetlen volt tiszta kört motorozni, úgyhogy a riválisok sem tudtak gyorsulni.
Talmácsi átsuhant a célvonalon, és abban a pillanatban érezte, hogy megvan a pole pozíció. A levegőbe csapott, felállt a motoron, talán még egy felszabadult kiáltás is elhangzott a sisak alatt. Noha nem látszott rajta, nyomasztották őt az utóbbi idők negyedik helyezései, most végre megmutatta, hogy ugyanolyan gyors, mint az idény elején. Amikor meglátta a magyar zászlókat a tribünön, a szívéhez emelte a két kezét, és mintha odanyújtotta volna a drukkereinek – tessék, ez a tiétek! Hihetetlen tűz volt benne, ami talán némi megkönnyebbüléssel is keveredett.
„Elképesztő! Egyszerűen hihetetlen! – lelkendezett a pályafutása harmadik pole pozícióját kiharcoló Talmácsi néhány órával az edzés után. – Jó ritmust tudtam motorozni, és rájöttem néhány apró trükkre a pályán, amelyeket ha sikerrel alkalmazok vasárnap, sokat segítenek majd a versenyen.”
S hogy mi dönt majd a futamon? Elsősorban az, hogy az iszonyatos hőségben ki bírja jobban fizikailag, és hogy meddig tartanak ki az abroncsok. Talmácsi azt mondja, a versenyszimuláció során kiderült, az utolsó néhány körben már lehetnek gondok a gumikkal, csúszkálhatnak a motorok. Keményebb keveréket viszont nem hoztak erre a hétvégére, úgyhogy mindenkinek ezt a fajtát kell használnia. Kímélni nemigen lehet a gumikat, hiszen a tét óriási, az ellenfelek pedig szintén sikerre éhesek. A magyar pilóta mögött két csapattársa, a vb-éllovas Hector Faubel és Sergio Gadea végzett, majd pedig a 16 éves Bradley Smith következik. A fő riválisok közül Lukas Pesek az ötödik, Mattia Pasini csak a nyolcadik. Az edzés krónikájához tartozik, hogy a 17 esztendős hondás pilóta, Dino Lombardi elcsúszott, és eltört a bal bokája.
Talmácsi az edzés után kettétörte a famedáliát, amelybe római négyest véstek, és amelyet pénteken kapott egyik szerelőjétől bosszantásul. Így a római négyesből csak az egyes maradt meg...
