Horvát–magyar pályázat: 300 érv

Valamennyi pályázó meg szeretné nyerni a 2012-es Európabajnokság rendezési jogát, és ennek érdekében számtalan érvet sorol fel maga mellett. A horvátok és a magyarok a szakmai indokok mellett egy könyvben foglaltak össze háromszáz nyomós érvet. A 672 oldalas, képekkel illusztrált, bőrkötésű könyv belső borítójáról 301-301 közéleti személyiség portréja néz ránk vissza, valamennyi megkérdezett a támogatásáról biztosítja a pályázatot. Manapság nagy szó, hogy a politikai pártok egyetértenek, jelezve, hogy az Európa-bajnokság ügye túlmutat a napi csatározásokon. A bevezető írásokból kiderül, hogy a pályázat egyik társrendező országa, a nemrég még háború sújtotta Horvátország manapság már az európai uniós tagság küszöbén áll. Egy másik cikk arról szól, hogy Magyarország is ideális helyszín lenne, hiszen a sportágnak óriási hagyományai vannak, a keresztény állam pedig ezer éve tényező Közép-Európában, sőt még a közelmúlt történelmében, a német egyesítésben felvállalt szerepünk is szóba kerül. A harmadik írás pedig azt emeli ki, a két ország remek tornát rendezne együtt, hiszen az egykori közös múlt azt bizonyítja, a konfliktusmentes kapcsolat a történelem próbáját is kiállta.

Majd következnek az érvek. A magyar halasi és a horvát pagi csipke, a herendi porcelán, a Zsolnay. A puli és a dalmata, a pályázat két kabalafigurája, sőt még a pipacs, a csárdás és a magyar lányok szépsége is bekerült a könyvbe. A gyönyörű idegenforgalmi látványosságok felsorolása mellett az olyan tiszteletre méltó hírességek, mint például a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert, Kertész Imre vagy mint Bartók Béla, Rubik Ernő „csatasorba állítása” is a pályázatot erősíti. A tavaly elhunyt Puskás Ferenc egy egész fejezetet kapott, a szerkesztők a halálát követően Európa-szerte megjelent nekrológokból idéznek.

Aki végiglapozza a könyvet, alighanem legszívesebben azonnal indulna a két országba. Reméljük, az UEFA döntéshozói sem lesznek kivételek.