Godova Gábor nem számol, hanem dolgozik Sajátos helyzetet teremtett a női torna D-csoportjában hétfőn lejátszott két mérkőzés végeredménye. Az első helyre pályázó magyarok és olaszok (8–8), valamint a negyeddöntős szereplésre még esélyt adó harmadik pozícióért harcoló kubaiak és új-zélandiak (7–7) sem bírtak egymással – két döntetlent hozott a nyitó nap. Ez azt jelenti, hogy a hátralévő találkozókon a gólkülönbségre kell figyelni, de ez sem annyira egyszerű. Ami biztos: nem az összgólkülönbség határozza meg a sorrendet. Az lesz a csoportelső, amelyik együttes a harmadik helyezettet nagyobb fölénnyel veri meg, ugyanis a leggyengébb elleni eredmény kiesik. Vagyis teljes bizonytalanság hatja át a D-csoport küzdelmeit, egészen a 23-i olasz–új-zélandi találkozó végét jelentő sípszóig. Lehetetlen megakadályozni, hogy ne mindenki azon spekuláljon, miként lehet megnyerni a csoportot, legfeljebb annyit tehet Godova Gábor szövetségi kapitány, hogy leveszi a terhet a játékosok válláról. „Nem foglalkozunk a matematikával, hanem visszanézzük az olaszok elleni mérkőzést, és saját játékunk javításán fáradozunk. Sok van még hátra a világbajnokságból. Megnézzük, miben lehetünk pontosabbak, ami, ha a helyén van, győzelmet hozhatott volna hétfőn” – mondta Godova Gábor, aki elsősorban a támadásban észrevehető hiányosságokra utalt. A szakvezető elmondta, Új-Zéland ellen Brávik Henriettát állítja a kapuba, mert bár Horváth Patrícia az első számú kapus, Brávik is azért került a keretbe, mert jó teljesítményre képes. Ami a közös múltat illeti, a szigetországiakkal egyszer csapott össze a magyar együttes a FINA világversenyein, 1988-ban fölényesen (12–6-ra) nyertünk. Most sem lesz másképp, erre mérget vehetünk.
