Olaj: olajozott gépezet

Megvárta a pécsi focimeccs vé gét, ezért fél órával később kezdődött a rangadó, de érdemes volt csúsztatni egy kicsit a kezdést, mert egyrészt sokan öszszegyűltek fél hétre a Lauber Dezső Sportcsarnokban, másrészt jó kis meccsnek indult a forduló előtti első és második helyezett csatája. Andrius Jurkunas és Vernard Hollins hármasának köszönhetően jobban kezdett az esélyesebb Olaj, de a sorozatban dobott nyolc hazai pont fordítást eredményezett. Ettől kezdve jobbára a jól játszó Simon Balázs vezérelte PVSK vezetett az első negyedben, azonban az irányítón kívül más nem tudott tartós veszélyt jelenteni a vendéggyűrűre.

Ez aztán vissza is ütött az első kisszünetet követően, ráadásul erre az időszakra esett jó néhány eladott pécsi labda: a centerek megjátszásába csúszott mindig a hiba. Pedig ellenoldalon eközben Jurkunas, a szolnoki védekezés litván oszlopa mellett a kissé súlytalan Harazin Tamás játszott belül… De így is olajozottan működött az Olaj gépezete, mert támadásban Vernard Hollins és a többi kisember mindent megoldott. Egy az egyben nem volt ellenszere a vendéglátónak, amely csak a személyi hibákat gyűjtögette, pontot a negyedik perc közepéig nem tudott elérni a második játékrészben. Pór Péter gárdája így apránként ellépett ellenfelétől, és a nagyszünet előtt nem sokkal Donatas Sabaliauskas, valamint Cziczás László triplájával elérte a különbség a tíz pontot.

Pontosan ekkora volt a távolság a felek között a térfélcserét követő kezdéskor is, de hiába csóválta a fejét a félidőben Sztojan Ivkovics, a PVSK-Expo Center Pécs szakmai igazgatója, nem történt érdemi változás a játék képében. Illetve annyi igen, hogy megpróbálkoztak hátul a zónával és az alacsony szerkezettel a hazaiak is, de a harmadik negyed hajrájáig csak tovább nőtt a sorozatmérkőzések strapáját jól bíró Tiszapartiak előnye. Mígnem jött – a mellesleg exszolnoki – Dragan Alekszics, aki ezúttal kimaradt a kezdő ötösből, és az ő pillanatok alatt összekapart tucatnyi pontja visszahozta a baranyai reményeket.

Úgy tűnt, minden addiginál izgalmasabb tíz perc marad a végére, de miután Simon egy kettő plusz egyes kombinációval 62–68-ra alakította az állást, jött néhány buta hiba hazai részről, és a két amerikai parádéja vendégoldalról. Három perc alatt megháromszorozódott a differencia, ám korán örült az Olaj-tábor, amikor 62–80-nál győztesként éltette kedvenceit. A végjátékra belelkesülő közönsége biztatása közepette újra és újra felzárkózott a küzdőszellemből jelesre vizsgázó PVSK, de öt pontnál közelebb nem jutott. Az Olaj KK játékosai ugyanis a hajrában türelmesen játszottak, okosan ölték az időt, s megszerezték a számukra oly fontos diadalt, amellyel már tényleg kézzelfogható közelségbe került számukra az alapszakasz megnyerése.

Summa summarum: tényleg jó kis meccs volt, amely a negyedek eredményei alapján a második tíz percben dőlt el. De az ötpontos különbség tükrében különösen fájlalhatják a hazaiak a két technikait, amelyeket talán túl szigorúan osztottak ki nekik a játékvezetők.