Négy év múlva megvalósulhat az öt esztendeje felmelegített s azóta is szép álomként dédelgetett terv: Budapest pályázhat a 2020-as nyári olimpiai játékok megrendezésére. Az előkészületeket gőzerővel végzi a BOM egyesület, csakhogy a Magyar Olimpiai Bizottság vezetőit a jelek szerint nemigen hatja meg Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnök és csapatának aktivitása.
Tervek már vannak a budapesti olimpiára ? az egyik elképzelés szerint a Duna-menti terület lenne a játékok központja
Tervek már vannak a budapesti olimpiára ? az egyik elképzelés szerint a Duna-menti terület lenne a játékok központja
Magyarország sportnemzet – hangoztatja boldog-boldogtalan, de ha igazán pontosak akarunk lenni, még hozzátesszük: olimpiai nemzet vagyunk. Elvégre Magyarország az egy főre jutó olimpiai érmek tekintetében a harmadik helyen áll a több mint kétszáz NOB-tagország között, az ötkarikás játékokon 1896 óta 157 arany-, 137 ezüst- és 159 bronzérmet gyűjtöttek be sportolóink.
Udvariatlanság
Miközben a BOM – ahogy Szalay-Berzeviczy Attila fogalmazott – „proaktívan” dolgozik az első magyarországi olimpia megrendezéséért, úgy tűnik, az ügyben igazán illetékes testület, a Magyar Olimpiai Bizottság hallgatásba burkolódzik. Noha Schmitt Pál elnök és Kamuti Jenő főtitkár egyaránt személyre szóló meghívót kapott, egyikük sem jelent meg a keddi tájékoztatón. Távolmaradásukat nem jelezték előre.
Vélhetőleg nincs olyan magyar állampolgár, aki – kizárólag a szívére hallgatva – ne lelkesedne azért, hogy hazánk rendezze a világ legrangosabb (sport)eseményét. De a valóság talajára lépve tisztán látszik, az olimpia már régen túlnőtte egy egyszerű sportesemény szervezési kereteit, a rendezés hihetetlen mértékű felkészültséget igényel az érintett várostól, s nem utolsósorban irdatlan mennyiségű pénzt. Nem csoda, hogy azoktól, akik a kérdésre – legyen-e Magyarországon olimpia? – a szívük helyett az eszükkel válaszolnak, jó néhány „nem” felelet is érkezik.
Ezt az érzést öntötte szavakba a BOM keddi tájékoztatójának egyik elegánsan öltözött résztvevője, aki a kezdés előtti nyüzsgésben halkan megkérdezte a mellette állótól: „Tényleg komolyan gondolják ezt az egészet?”
Igen, úgy tűnik, hogy Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM (és a Budapesti Értéktőzsde) elnöke komolyan gondolja. Igaz, más szervezetek kevésbé, de egyelőre maradjunk a tényeknél, tekintsük át, mi történt kedd délelőtt a Tőzsdepalotában.
Az olimpiarendezés
előnyei… … az ország ismertsége nő, pozitív hatás a turizmusra … Magyarország régióközpont-szerepe megerősödik … a gyorsabban kiépülő autópályarendszer segítheti az ország elmaradottabb területeinek felzárkóztatását … az olimpiai beruházások 43 ezer fővel növelhetik a foglalkoztatást 2016 és 2020 között … hazai pálya a magyar sportolóknak … pozitív hatás a nemzeti önbecsülésre
hátrányai… … a hatalmas összegek az átlagosnál jobban megterhelnék a költségvetést … a sportlétesítmények teljes utóhasznosítása nehezen megoldható … a fejlesztések nagyrészt Budapestre és környékére koncentrálódnának … a gazdasági egyensúly megbillenése reális veszély lehet
Rengeteg szám, adat, szakkifejezés hangzott el, a sportról kevés szó esett, de ez nem lepett meg senkit, elvégre a Pricewaterhouse Coopers tanácsadó cég megvalósíthatósági tanulmányának frissített változata volt a téma. A 200 oldalas dokumentum kimondja: a magyar gazdaság jelenlegi helyzetében nem valós a 2016-os budapesti rendezés (ami nem baj, hiszen az íratlan szabályként alkalmazott „rotáció” alapján London után nem jöhet európai város), viszont négy évvel később, 2020-ban a főváros (és hazánk) már meg tudna felelni a követelményeknek.
„Ehhez viszont minél előbb el kell kezdeni a munkát” – tette hozzá Szalay-Berzeviczy Attila, bejelentve, hogy a BOM olimpiai törvényt szeretne elfogadtatni a magyar Országgyűléssel, amely a felkészülés stabil hátterét jelentené. A tervezet szövegét a BOM saját költségére készítteti el egy ügyvédi irodával, ezután kerülhet majd a politikusok asztalára.
Nem mindennapi összegek repkedtek a levegőben, kiderült, hogy a rendezés nettó költsége 518 milliárd forint lenne, míg az infrastrukturális fejlesztések (közlekedés, szállodák, stb.) nettó 4646 milliárd forintot kóstálnának. Utóbbi harminc százalékát – elvileg – európai uniós forrásokból lehetne finanszírozni. A tervek, a számok, a NOB kívánalmai adva vannak, Budapestnek 2011-ben kell hivatalosan nyilatkoznia, ringbe száll-e az ötkarikás játékok megrendezéséért. Négy év sok idő, de teendő van bőven. Ha mindenki igazán akarja az olimpiát, ha létezik politikai és társadalmi konszenzus, mihamarabb el kell indítani a szükséges fejlesztési terveket, azaz jöhet a kemény munka időszaka. A kormányzat, a főváros és a Magyar Olimpiai Bizottság részéről is.
Szalay-Berzeviczy Attila (középen) szerint minél elôbb el kell kezdeni a felkészülést