Olimpia csak 2020-ban

Magyarország sportnemzet – hangoztatja boldog-boldogtalan, de ha igazán pontosak akarunk lenni, még hozzátesszük: olimpiai nemzet vagyunk. Elvégre Magyarország az egy főre jutó olimpiai érmek tekintetében a harmadik helyen áll a több mint kétszáz NOB-tagország között, az ötkarikás játékokon 1896 óta 157 arany-, 137 ezüst- és 159 bronzérmet gyűjtöttek be sportolóink.

Vélhetőleg nincs olyan magyar állampolgár, aki – kizárólag a szívére hallgatva – ne lelkesedne azért, hogy hazánk rendezze a világ legrangosabb (sport)eseményét. De a valóság talajára lépve tisztán látszik, az olimpia már régen túlnőtte egy egyszerű sportesemény szervezési kereteit, a rendezés hihetetlen mértékű felkészültséget igényel az érintett várostól, s nem utolsósorban irdatlan mennyiségű pénzt. Nem csoda, hogy azoktól, akik a kérdésre – legyen-e Magyarországon olimpia? – a szívük helyett az eszükkel válaszolnak, jó néhány „nem” felelet is érkezik.

Ezt az érzést öntötte szavakba a BOM keddi tájékoztatójának egyik elegánsan öltözött résztvevője, aki a kezdés előtti nyüzsgésben halkan megkérdezte a mellette állótól: „Tényleg komolyan gondolják ezt az egészet?”

Igen, úgy tűnik, hogy Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM (és a Budapesti Értéktőzsde) elnöke komolyan gondolja.
Igaz, más szervezetek kevésbé, de egyelőre maradjunk a tényeknél, tekintsük át, mi történt kedd délelőtt a Tőzsdepalotában.

Rengeteg szám, adat, szakkifejezés hangzott el, a sportról kevés szó esett, de ez nem lepett meg senkit, elvégre a Pricewaterhouse Coopers tanácsadó cég megvalósíthatósági tanulmányának frissített változata volt a téma.
A 200 oldalas dokumentum kimondja: a magyar gazdaság jelenlegi helyzetében nem valós a 2016-os budapesti rendezés (ami nem baj, hiszen az íratlan szabályként alkalmazott „rotáció” alapján London után nem jöhet európai város), viszont négy évvel később, 2020-ban a főváros (és hazánk) már meg tudna felelni a követelményeknek.

„Ehhez viszont minél előbb el kell kezdeni a munkát” – tette hozzá Szalay-Berzeviczy Attila, bejelentve, hogy a BOM olimpiai törvényt szeretne elfogadtatni a magyar Országgyűléssel, amely a felkészülés stabil hátterét jelentené. A tervezet szövegét a BOM saját költségére készítteti el egy ügyvédi irodával, ezután kerülhet majd a politikusok asztalára.

Nem mindennapi összegek repkedtek a levegőben, kiderült, hogy a rendezés nettó költsége 518 milliárd forint lenne, míg az infrastrukturális fejlesztések (közlekedés, szállodák, stb.) nettó 4646 milliárd forintot kóstálnának. Utóbbi harminc százalékát – elvileg – európai uniós forrásokból lehetne finanszírozni.
A tervek, a számok, a NOB kívánalmai adva vannak, Budapestnek 2011-ben kell hivatalosan nyilatkoznia, ringbe száll-e az ötkarikás játékok megrendezéséért.
Négy év sok idő, de teendő van bőven. Ha mindenki igazán akarja az olimpiát, ha létezik politikai és társadalmi konszenzus, mihamarabb el kell indítani a szükséges fejlesztési terveket, azaz jöhet a kemény munka időszaka.
A kormányzat, a főváros és a Magyar Olimpiai Bizottság részéről is.

---- & ---- T