Seva: ne beszéljek oroszul?
„Abramovics beépített embere”, „a londoni bulikirály”, „Mourinho legfőbb ellenlábasa” – ilyen és ehhez hasonló jelzőket ragasztottak az elmúlt időben Andrij Sevcsenkóra, a Chelsea ukrán támadójára. Szinte folyamatosan zúdultak a bírálatok a 30 éves futballistára, akinek legfőbb bűne kétségtelenül az (volt), hogy elmulasztott gólokat rúgni a londoni klub színeiben.

Andrij Sevcsenko nem érti, miért kell minden apróságért belekötni

Andrij Sevcsenko nem érti, miért kell minden apróságért belekötni
„Olyan dolgok miatt tesznek felelőssé, amelyekhez a világon semmi közöm sincsen – fakadt ki Andrij Sevcsenko. – Bűnbak lettem, bűnbakot csináltak belőlem. Minden oldalról támadtak, a családomat és engem személyesen is megbántottak, pedig csak labdarúgó vagyok, nem politikus! De én nem hátrálok meg, összeszorítom a fogam: négy évre szól a szerződésem, a Chelsea futballistája vagyok, és az is maradok. Az én feladatom kilencéves korom óta az, hogy minél jobban játsszak. Elegem van abból, hogy az emberek nem tudják, hol a határ. Tele van a hócipőm!”
Az ukrán sztár elkeseredett és szokatlanul őszinte kirohanásának élességét jelzi, hogy ez utóbbi mondat fordításánál – a jó ízlés szempontjait figyelembe véve – kénytelenek voltunk az eredeti jelentéstől némileg elrugaszkodni, és a tompított változatot közölni...
De mi bosszanthatta fel ennyire az amúgy csendes, viszszafogott labdarúgót?
Newcastle: elnézést!
Nehéz helyzetbe került szerda este a Newcastle, hiszen saját otthonában kapott irtózatos pofont. Nem meglepő, hogy Glenn Roeder, a csapat menedzsere nyilvánosan bocsánatot kért a csapat szurkolóitól a másodosztályú Birminghamtől elszenvedett 5–1-es hazai FA-kupa-vereség után. A gárda teljesítményét pocséknak, a zakót pedig megalázónak nevezte, majd elmondta: semmi jelét nem látta korábban az érkező vésznek. Kérdés, a szurkolók megbocsátanak-e.
„Ami a Roman Abramoviccsal való kapcsolatomat illeti, a feltételezések túlzók” – utalt a kényes pontra a csatár. – Olyan a viszonyom vele, mint bármelyik más játékosé. Ő elnök, én futballista vagyok, mindenki teszi a maga dolgát. Néha felbukkan az öltözőben vagy egyik-másik edzésen, olyankor váltunk néhány szót, de ez természetes, hiszen mindketten beszélünk oroszul. Talán nem kellene oroszul megszólalnom? Attól megnyugodnának?”
Andrij Sevcsenko is érezheti, létezik ennél egyszerűbb megoldás is: ha jönnek a gólok, senki nem fogja bántani, még akkor sem, ha reggeltől estig oroszul tereferél az elnök úrral…
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik








