A hosszabb cserepad döntött

A mérkőzés elején felváltva estek a kosarak. A Diósgyőr rugalmasan váltotta a zónát és az emberfogást, ám Albena Branzovának teljesen mindegy volt, milyen védekezési szisztémát választ az ellenfél, ő csak „termelte” a pontokat. A rutinos bolgár eredményessége révén húzott el a negyed közepére a Sopron. A szakasz hajrájában a Diósgyőr alacsonyabb szerkezetre váltott, és a pörgő zónával megzavarta a hazai együttest. A második negyed roppant alacsony színvonalú játékot hozott, egymás hibáiból éltek a csapatok.

Térfélcsere után az első félidőben látotthoz képest teljesen más felfogásban kosarazó Sopron lépett pályára. Alig több mint három perc alatt egy 13–2-es roham révén húsz ponttal elhúzott az ekkor szervezett védekezést és gyors támadójátékot bemutató hazai együttes. A vendégektől csak Hollie Tyler jelentett veszélyt a soproni kosárra, a negyed második felében mégis tíz pont közelébe küzdötte vissza magát a DKSK. A harmadik szakasz hajrájában feljavult Cserny Réka, Olekszandra Gorbunova pedig megkezdte a támadólepattanó-kosárszerző „hadműveletet”. Ezt kedvére folytathatta a záró szakaszban is, a diósgyőriek fokozatosan fáradni látszottak, és érvényre jutott, hogy a hazai kispad jóval hosszabb volt, mint a vendégeké.

Mestermérleg
Székely Norbert: – Az első félidőben főleg védekezésben nem találtuk a ritmust, így nem tudtunk könnyű kosarakat dobni. A szünet után már nem volt gond!
Tapodi Péter: – Amúgy is foghíjas csapatunk azt már nem bírta elviselni, hogy a héten különböző sérülések miatt többen is csak egyet, vagy még annyit sem tudtak edzeni. ---- G ---- &