Csak egy gól és a sérültek hiányoztak Valladolidban

Orvosi eset. Mármint a Pick-Szeged szezonja. Már hosszú hetek óta hiányzik sérülés miatt a Tisza-parti gárda klasszis irányítója, Danijel Andjelkovics, kihagyott jó néhány meccset Milorad Krivokapics is, akinek még mindig nem százszázalékos a térde, hogy Bakos Dávid súlyos sérüléséről már ne is beszéljünk. Mindehhez jött még Nenad Puljezevics gerincideg-becsípődése. A szerb kapust szinte folyamatosan injekciózták, hogy pályára léphessen a BL-nyolcaddöntő vasárnapi visszavágóján, s pazar produkcióval „hálálta meg” a sok szurkálást. Különösen a Valladolid hétmétereslövőit, valamint jobbszélsőit kergette őrületbe: hét büntetőből négyet hárított, a jobb szélről pedig nyolcszor kísérletezhettek a spanyolok játékosai, s ebből csak két gól született.

Sajnos azonban ez is kevés volt a sikerhez, pedig a Bendó Csaba, Milorad Krivokapics jobbszárny 12 gólt szorgoskodott össze, s nem lehetett panasz Vadkerti Attila, valamint Bajusz Sándor játékára sem. Ami a másik oldalt illeti, magabiztos volt a Valladolid a szegedi döntetlen után, a spanyol gárda magyar légiósa, Kis Ákos meg is jegyezte a kezdés előtt: „Győzelemre készülünk, hiszen a szegedi meccs alapján kiderült, hogy mi vagyunk a jobbak.”

Szegeden valóban jól játszott a spanyol gárda, igaz, a Pick többször is elhúzhatott volna, ám a végén a döntetlennek is örülhetett. A visszavágón azonban a rossz előjelek ellenére is volt esélye Zoran Kurtes csapatának, hiszen belül az utolsó percen, 24–24-nél támadhattak a Tisza-partiak. Nedeljko Jovanovics azonban a kritikus pillanatban lépéshibát vétett, majd a bajt tetézte Mezei Richárd kiállítása s a Vallodolid javára megítélt büntető, amely ellen Puljezevicsnek sem volt ellenszere. Így a spanyolok jutottak tovább.

A szegediek okkal szomorkodtak, hiszen a két meccs alapján kiderült, hogy tartalékosan is volt esélyük a negyeddöntőbe jutásra. ---- V ---- H