Korábban az írtuk, Andy Roddick az egyetlen, aki egyáltalán megszoríthatja a férfimezőnyből magasan kiemelkedő Roger Federert, és tulajdonképpen be is vált a jóslatunk: az amerikai jó másfél szetten keresztül állta a sarat a világelső ellen, de ennél többre ő sem volt képes. A svájci lett az első teniszező, aki egyhuzamban háromszor nyert Wimbledonban és az US Openen is.
A szokásos pillanat: a svájci Roger Federer megcsókolja a trófeát
A szokásos pillanat: a svájci Roger Federer megcsókolja a trófeát
Roger Federer világelsőhöz és kétszeres címvédőhöz illően kezdte az US Open fináléját, és mire a gyenge második adogatásokat ütő Andy Roddick felocsúdott, már 5:0-ra vezetett is a svájci, aki háromszor brékelte meg a 2003-as győztest az első játszmában – az első hat mecscsen mindössze ötször történt az amerikaival ilyen csúfság. Roddick azonban nem esett kétségbe, hamar nyert két játékot, és már azt sem bánta, hogy a mindössze 29 percig tartó szettet így is elveszítette. „Nagyon fontos volt, hogy Roger adogatását is el tudtam venni, ekkor éreztem, hogy azért van esélyem ellene. Ha 6:0-val elküldött volna, nehéz lett volna felállni” – magyarázta a meccs után.
Kellő önbizalommal felvértezve aztán nullára brékelte meg Federert rögtön a második szett első játékában, és ezután is meggyőzően és pontosan teniszezett, mindössze két ki nem kényszerített hibát ütve a 10 játék alatt. Ezzel csak annyit ért el, hogy 6:4-re hozni tudta a játszmát, ekkor úgy tűnt, még nyílt lehet a küzdelem.
A harmadik szettben 2:2-nél 0:40-e volt Roddicknak, de végül négy labda is kevés volt neki ahhoz, hogy elvegye az ekkor rettenetesen koncentráló Federer adogatását. Mindketten remekül teniszeztek: a svájci 23 nyerő ütés mellett összesen két ki nem kényszerített hibát ütött a játszmában, és valamivel könnyebben hozta a maga szerváit. Roddick így is méltó ellenfele volt: ebben a szettben szervált a legjobban, nehéz labdákat futott be, a tenyereseit öröm volt nézni, és keveset is rontott – leszámítva az utolsó játékot. Akkor azonban a játszmában maradásért adogatva megremegett a keze, és a világelső néhány parádés elütéssel ki is használta mindezt.
A negyedik szett ezután már csak formaság volt: Federer, mondhatni, szokás szerint, előnyben elkezdett gyakorlatilag tökéletesen játszani. „A végére már ösztönből teniszeztem, és sokkal jobb voltam, mint Andy” – jegyezte meg a svájci is, bár azt hozzá kell tenni a történethez, hogy szegény Roddick egészen sokáig húzta egy-egy labdamenetben, csak épp nemigen nyerte meg egyiket sem – összesen 13 pontot csinált az egész játszma alatt. 5:0-nál tisztességből még hozott egy játékot, de végül 6:1-gyel így is Federeré lett a játszma és vele a mérkőzés is.
„Egy kicsit én is meglepődtem, hogy ennyire jól ment a játék” – árulta el Federer az összecsapás után. A svájci kilencedik Grand Slam-győzelmét aratta, ezzel megelőzte az örökranglistán Andre Agassit, Jimmy Connorst és Ivan Lendlt is. „Az elmúlt három-négy évem hihetetlenül sikerült. A pályafutásom elején képtelen voltam versenyeket nyerni, fejben nem voltam kész a sikerre, megtörtem az elvárások alatt. Tudtam, hogy tehetséges vagyok, de a hozzáállásomon is változtatnom kellett – mondta. – Útelágazáshoz értem, döntenem kellett, hogy a tehetségemmel vagy a szorgalmammal akarok előrejutni. Az utóbbit választottam, és ennek meg is lett az eredménye.”
Valóban: Federer öt tornagyőzelemre van a tizennégy GS-sikerrel az örökranglistát vezető Pete Samprastől, és jelenlegi tempójában talán két évre van szüksége, hogy utolérje az amerikait. És attól sincs messze, hogy Rod Laver óta először a Grand Slamet is megcsinálja, azaz megnyerje mind a négy nagy tornát. Bár ehhez Rafael Nadalt is le kellene győznie Párizsban.
„Tudom, hogy jó vagyok salakon, bár nem én vagyok a legjobb. Ha Rafa nem lenne, valószínűleg már nyertem volna Roland Garrost is. Most azonban, hogy minden más borításon ennyire jól megy, már jobban hiszek magamban. Korábban már az első körökben idegeskedtem Párizsban, azt gondoltam, túl nehéz nekem az a verseny, de az elmúlt egy-két évben fejlődtem annyit, hogy jók legyenek az esélyeim, akár Nadal ellen is. A riválisok játéktudásban talán közelednek hozzám, ugyanakkor egyenletesen jó teljesítményt tudok nyújtani, így jelenleg nem nagyon tudnak utolérni” – fejtegette Federer, akinek valóban nagy lehetősége van arra, hogy mindent megnyerjen. Vagy ahogy Andy Roddick mondta róla a döntő után: „Tudják, mi a legijesztőbb Rogerrel kapcsolatban? Hogy folyamatosan fejlődik.”–
A nap mérkőzése
Roger Federer (svájci, 1.)
Andy Roddick (amerikai, 9.)
6:2, 4:6, 7:5, 6:1
1. adogatások (%-ban)
61
66
Ászok
17
7
Kettős hibák
0
1
Ki nem kényszerített hibák
19
23
Az 1. adogatásból megnyert pontok (%-ban)
84
65
A 2. adogatásból megnyert pontok (%-ban)
50
39
Az 1. adogatások átlagsebessége (km/óra)
187
203
A 2. adogatások átlagsebessége (km/óra)
151
156
Legerősebb adogatás (km/óra)
211
229
Nyerő ütések (adogatásból is)
69
33
Sikeres brékpontok
6/16
2/8
Pontok/kísérletek a hálónál
26/38
26/49
Megnyert pontok
126
99
Mérkőzésidő (perc)
147 (29+37+53+28)
---- „Még csak a közelében vagyok” – az amerikai Andy Roddick válasza arra, hogy milyen érzés újra a csúcs közelében lenni, azaz Grand Slam- finálét játszani.
„Férfiként harcolt, bármi is lett az eredmény, úgyhogy büszke vagyok a kölyökre” – Jimmy Connors elégedett is lehet védence, Roddick teljesítményével.
„Sok sikert kívánunk neki a túlvilágon. Mármint a teniszen túli világban. Bocsánat, nem beszélek túl jól angolul” – a cseh párosjátékos, Martin Damm kevéssé sikerült jókívánsága Martina Navratilovának.
„Nagyon szeretem a teniszt, hatalmas Sampras-rajongó voltam. Most persze Federer a kedvencem” Tiger Woods – ki másnak – újdonsült barátjának szurkol. ---- A tenisz és a golf tele van közös vonásokkal. Mindkét sportágban nagy ütővel ütnek egy kisebb labdát, persze, de van itt más is. Mindkét sportágban négy nagy tornát rendeznek, és mindkét sportágban van egy-egy legenda, aki rengeteget nyert ezekből a versenyekből: Pete Samprasnek 14 Grand Slam-, Jack Nicklausnak 18 majorverseny-győzelme van. Valamint mindkét sportágban van egy-egy óriási egyéniség, aki magasan kiemelkedik a mezőnyből, akit a verhetetlenség aurája leng körül, aki már fiatalon megközelítette a nagy öregek eredményeit, és éveken belül nemcsak saját szakága, hanem az egész sporttörténelem legnagyobbjai közé emelkedhet. Természetesen Roger Federerről és Tiger Woodsról van szó, akik az US Open döntője előtt megismerkedtek, utána pedig kettesben pezsgőzve ünnepelték a svájci győzelmét.
„Az elmúlt egy évben egyre többször hasonlítottak Tigerhez, és már próbáljuk egy ideje összehozni a találkozót, de soha nem értünk rá mindketten egyszerre. Most azt mondta, ha bejutok a döntőbe, eljön megnézni, és már a mérkőzés előtt jól el is beszélgettünk az öltözőben” – mesélte Federer, aki aztán egy kicsit idegesebb is volt a szokásosnál a fináléban, még ha ez nem is látszott rajta. „Olyan ez, mint amikor a szüleid először jönnek el megnézni, vagy olyasvalaki jön, akire nagyon felnézel – mondta el a svájci. – Felmentem a pályára, láttam Tigert a nézőtéren, úgyhogy próbáltam minél jobban kezdeni a meccset.”
Federer kihasználta, hogy végre olyasvalakivel cseveghet, aki maga is megtapasztalta, milyen utcahoszszal jobbnak lenni mindenki másnál. „Megkérdeztem Tigertől, hogy éli meg ezt a helyzetet. Érdekes volt, mert ő is hasonlóan éli meg a dolgot. Pontosan tudta, milyen érzések dúlnak bennem a pályán, és ezt eddig senkinél nem tapasztaltam. Ő is ismeri, milyen az, amikor úgy érzed, verhetetlen vagy, és nem tudsz hibázni. Ő is ugyanúgy szokta otthagyni a vetélytársakat a versenyek utolsó napján, ahogy nekem sikerült megnyerni az utolsó szettet Roddick ellen.”
A két klasszisnak nem ez volt az utolsó találkozása, Federer ugyanis viszonozni akarja Woods gesztusát, bár tréfából kissé eltúlozta a hálálkodást. „Nagyon kedves volt velem, a szüleim, akik hatalmas golfrajongók, is odavoltak az örömtől, amikor beszélt velük telefonon. Meg is ígértem neki, hogy ezentúl elmegyek minden nagy versenyére, és amikor épp nyerni készül, ott fogom várni a tizennyolcas lyuknál.” ---- Andy Roddicknak valóban jót tett, hogy Jimmy Connors segíti a felkészülését, de Roger Federer még nagy falatnak bizonyult számára. Roddick elégedett, bár ha ünneprontók akarunk lenni, megjegyezhetjük, hogy 2006-ban még nem nyert Top 10-es játékos ellen.
– Elégedett a döntőbeli szereplésével? – Igen. Volt esélyem Roger ellen, megnehezítettem a dolgát. Mindent megtettem, és elégedett vagyok azzal, ahogyan fejlődöm. Az utolsó szettet leszámítva jól tartottam magam.
– Élvezte a mérkőzést? – Nagyon. Csodálatos volt döntőt játszani remek közönség előtt, és a két középső szett óriási küzdelmet hozott. Kevés vereségemet élveztem ennyire mostanában.
– Folytatják a közös munkát Jimmy Connorsszal? – Természetesen. Azt nem tudom, az ősszel velem tud-e tartani a versenyekre, de alig várom, hogy elkezdődjön a téli holt idény, mert akkor sokkal több időt tölthetek vele. Még mindig rengeteget tanulhatok Jimmytől.