Kínos kispesti kirakós játék

Hétpecsétes titokként kezelik a licenckérelmek elbírálását, aminek május utolsó napja volt a határideje. Mint ismeretes, az első körben a Honvéd, a REAC, az FTC és a Sopron nem kapott rajtengedélyt, s a liga illetékesei azt ígérték, hogy június elsején hozzák nyilvánosságra a vizsgálatok eredményét. Nos, információink szerint a Budapest Honvéd megkapta a klublicencet, igaz, megkötésekkel. Mondhatnánk, fellélegezhetnek a klubért gyakorlatilag bármire képes Honvéd-drukkerek, ám a helyzet korántsem megnyugtató. A kispesti klubnál folytatódik a kirakós játék, ami azt jelenti, vagy Piero Pini távozik, s adja el a tulajdonrészét, vagy a többségi tulajdonos kénye-kedve szerint viheti, ráncigálhatja magával a korábbi tizenháromszoros bajnokot. Kiss Zsolt, a Honvéd ügyvezetője szerint egy hónapjuk van arra, hogy dűlőre jussanak az olasz üzletemberrel, különben...

– Igaz, hogy megkapták a klublicencet?
– Hivatalos értesítést még nem kaptunk, de annyit már megtudtam, hogy megvan a klublicencünk – mondta a kisebbségi tulajdonos. – Igaz, azzal a kikötéssel, hogy június harmincadikáig bemutatjuk az auditáló mérleget, s ugyanerre a napra prezentáljuk a csepeli pálya hitelesítését igazoló dokumentumokat is. A terveink szerint az őszi idény közepéig játszanánk albérletben, addigra felújítanánk a Bozsik-stadiont, komfortosabbá tennénk a lelátót, és első osztályúvá varázsolnánk a gyepszőnyeget is.

– Valami azt súgja, hogy a mérleg elkészítése pokoli nehéz lesz.
– Sajnos Piero Pini folytatja meghökkentő üzletpolitikáját. Neki többségi tulajdonosként pontosan tudnia kell, hogy könyvvizsgáló cég által készített mérleget kell bemutatni a rajtengedélyhez. Márpedig ez nélküle nem megy. Ezért szerdán a megbízásunkból felkeresték őt a munkatársaim, de nem állt velük szóba. Nem adom fel, a jogi határokon belül mindent elkövetek, hogy kisebbségi tulajdonosként hosszú távon Kispesten tartsam a Honvédot. Piero Pini egyszerűen nem teheti meg, hogy nem vesz tudomást az utánpótlást jelentő kétszázötven kispesti gyerekről, a Honvéd hagyományairól és szurkolótáboráról. Azt hittem, ismerem őt, hiszen négy éve együtt dolgozunk, de mindig előáll valami váratlannal.

– Mit gondol, hogyan rendeződhetne a Honvéd sorsa, miként érhetne véget ez a zűrzavar?
– Úgy, hogy Piero Pini végre-valahára eladja a nyolcvannégy százalékát. Három héttel ezelőtt az új befektetői csoporttal autóval elutaztunk Kiskunfélegyházára azzal a szándékkal, hogy végre megegyezzünk, és átvegyük a Honvédot. Az olasz üzletember nem volt ott a megbeszélt helyen, aztán, amikor nagy nehezen utolértük, hét nap gondolkodási időt kért. Félek, hogy erre az időhúzásra rámegy a Honvéd, s mellékesen az én egészségem is. Immár nincs más fegyverem, mint a nyilvánossághoz fordulni.